Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Épített örökség - Szakály Tamás: Belső-Erzsébetváros morfológiai fejlődése és társadalmi viszonyai a második világháborúig
SZAKÁLY TAMÁS BELSÖ-ERZSÉBETVÁROS MORFOLÓGIAI FEJLŐDÉSE ÉS TÁRSADALMI VISZONYAI A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚIG Belső-Erzsébetváros határai különböző szempontokat figyelembe véve másmás vonalon húzhatóak meg. Jelen dolgozatban a Károly körutat, a Király utcát, a Kertész és Kürt, valamint a Dohány utcát tekintem a vizsgált terület határainak, egyrészt azzal a céllal, hogy a sugárutak (Andrássy és Rákóczi út) és az Erzsébet körút mentén kialakított exkluzív palotasor rendezési elveit, kialakulásuk, emelésük okait, hasznosításuk körülményeit, az ingatlanpiaci presztízsben mutatkozó előnyüket hangsúlyosan elválasszam a „klasszikus” Erzsébetváros egyedi arcától. Másrészt a zsidóság 19. századi, 20. század eleji lakóterülete viszont indokolja, hogy a Kiskörút a vizsgált terület része legyen. A terület vizsgálatát a 19. században kialakult sajátos arculata, kivételesen magas beépítettsége és népsűrűsége, a második világháború idején betöltött sajátos és szomorú szerepe, valamint a jórészt e tényezőkből következő jelenkori problémák, a döntően a lakáspolitikából, az önkormányzati ingatlanvagyon hasznosításából táplálkozó konfliktusok által felvetett kérdések indokolják. Belső-Erzsébetváros statisztikai adatait Középső-Ferencváros (Ferenc körút-Mester utca-Telepy utca-Üllői út) adataival vetem össze, mivel a két negyed funkcióit tekintve hasonló, párhuzamos vizsgálatuk ugyanakkor alkalmas a tárgyalt korszak fontos szerkezeti, társadalmi különbségeink illusztrálására, és mai jelenségeket is megmagyaráz. Kiemelten foglalkozom a Király, a Dohány valamint a Nagydiófa utcák által határolt területtel, választásom indokait a dolgozat második felében sorolom fel. Az épülés százada Beépítés A mai Belső-Erzsébetváros históriájának kezdetén a fallal körülvett Pest polgárainak telkei, gyümölcsösei, szőlői sorakoztak a sűrűn parcellázott területen. (A Király utcától kifelé szántók terültek el.) A városrész utcahálózata hü tanúja a korai mezőgazdasági hasznosításnak. A Hatvani kapun (az Astoriánál) kivezető Kerepesi út (ma Rákóczi út) az egyik legforgalmasabb útvonal, míg a mai Dohány, Wesselényi és Király utcák pedig a parcellák közötti, a Városfaltól suURBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV VI. 2011. 217-234. p.
