Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Épített örökség - Újlaki Pongrácz Zsuzsánna–Zsidi Paula: A városkép történeti vizsgálata régészeti módszerekkel: Aquincum, a főváros római kori városelődje – a városi régészet és annak örökségvédelmi hatósági háttere
Újlaki Pongrácz Zsuzsánna-Zsidi Paula: A városkép történeti vizsgálata... 207 lékcsoportba tartozó örökségelemek felszínre kerültek, hiszen a Kána nevű régészeti lelőhelyen különböző korok emberei laktak, temetkeztek az őskortól a középkorig. Csak az Árpád-kori falu területe 15-16 hektárt tett ki. 2004-ben sikerült feltárni a falu templomát, a körülötte fekvő temetővel.23 A templomocska maradványait az építtető nemcsak megőrizte, hanem helyreállítva be is mutatta, a lelőhely feltárt többi részén pedig megépült a lakópark I. üteme. A városi építkezések jelentős hányada beépített ingatlanokat érint, ahol a meglévő régi épület bontása után kerül sor az új beépítésre. Az 50-100 évvel ezelőtt épített házak helyén, az építkezés idején nem folyt szisztematikus régészeti feltárás. Csak rendkívül jelentős vagy impozáns kőemlékek előkerülése esetén kerülhetett sor leletmentésre. Az 50-es évektől a jelenleg hatályos örökségvédelmi törvény rendelkezéseinek életbe lépéséig is meghatározóan a védetté nyilvánított területeken folyt beruházásoknál nyílt lehetőség kutatásra. A sok évtizedes kutatómunka során összegyüjtögetett mozaikszemcsék ma már egy jól kivehető és értelmezhető topográfiai (tér)képet rajzolnak meg a fővárosban. így nagy valószínűséggel meghatározható, hol számíthatunk épített maradványokra. Arra vonatkozóan persze kevesebb adattal rendelkezünk, hogy az előző évszázadok hol, mely telkeken végeztek mélyebb, és ezzel pusztítóbb földmunkát. Azokon a területeken, ahol ez a topográfiai térkép elnagyoltabb, hiányosabb, a régészeti érintettség-vizsgálatok szondázó kutatásai adnak támpontokat, míg a sürü, városi beépítésű területeken sokszor eleve a teljes beépítendő területet kell megkutatni. A 2001. évi jogszabályi változás egyik meghatározó eleme volt, hogy kimondta, minden lelőhely általános védelem alatt áll a törvény erejénél fogva,24 és előírta minden földmunkával járó beruházással érintett régészeti lelőhely megelőző régészeti feltárását. így már nemcsak a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken végzett ásatások pontosították a lassan alakuló topográfiai térképet, hanem az ún. ex lege védett lelőhelyeké is. Ennek köszönhetően például a római villakutatás eredményezett fontos adatokat: a feltárások során előkerült épületmaradványok elhelyezkedése alapján lassan kirajzolódik az Aquincum környéki, szinte elővárosias betelepültség. A sok ingatlan feltárási eredményeinek puzzle-darabjai között nagy jelentőségűek azok a kirakóelemek, amelyek egy-egy nagyobb területre kiterjedő ingatlanfejlesztést megelőző ásatásokból származnak. Példamutatónak nevezhető a III. kerületi Harsánylejtő beépítése, amely során a BTM munkatársai az 23 Horváth-Korom-Terei-Szilas-Reményi 2005. és horváth-Terei 2006. 24 A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LX1V. törvény 11.§
