Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Gagyi József: A Sztálin tértől a Színház térig. Marosvásárhely, 1959–1973
132 Városépítés, várostervezés 10 000 m3 anyag megmozgatására van szükség. Az úttestre 600 m2 aszfaltot raknak le, a gyalogjáróra 10 000 m2-t, 20 000 m szegélykövet a gyalogjárók peremére raknak le. Az elavult kábeleket, csöveket, vezetékeket megjavítják, a kanálisokat átépítik. 50 évre biztosítják a vezetékek tartósságát. A fővezetékek a gyalogjárók alatt húzódnak meg. Ezután a főtér szép lesz, modem lesz, fás és virágos.”24 Az építkezés befejezése után pedig a terület rendezésére került sor: „A lakosság, az intézmények dolgozói, iskolások, ifjak és nők segítségével valósultak meg a városrendészeti tervek. A Sztálin-tér építésétől visszamaradt törmelékek eltakarítása zajlik.”25 Ekkor a tér átalakítását, járdák megnagyobbítását, új utcabútorok szerelését (például fém villanyoszlopok) a ma is látható tagolást, parkosítást végezték el. Az átadás időpontját többször is kitűzték, egy-egy ünnep tiszteletére kellett volna megtörténnie, de többször elhalasztották.26 Közben beindult a Kultúrpalotával szemben és közvetlenül a Kultúrpalota épülete mellett álló tömbházak építése, ami az egyik épület földszintjét elfoglaló, akkor hatalmasnak (800 férőhelyes) és korszerűnek számító szélesvásznú filmszínház berendezésével és megnyitásával 1961 januárjában ért véget. A filmszínháznak otthont adó tömbház oldalára pedig a győztes tudomány és a kommunista jövő ma is látható nagy freskóját telepítik. A külterületek beépítésének első időszaka (ipartelepítés, lakónegyedek építése 1962-1968) A Marosvásárhely mai arculatát kialakító nagy építkezések a hatvanas években kezdődtek. Az ötvenes években a nagy lakásínség miatt nem bontottak: a kisebb, két-háromemeletes tömbházakat a beépítetlen területekre tervezték és építették, például az állomás melletti, a II. világháborúban lebombázott petróleumtartályok helyére, vagy a Malinovszki (majd Hosszú, később 1918. december 1.) utcának a Budai Nagy Antal és Arató utca közötti részére. Az első jelentősebb bontásra, például a Kultúrpalota melletti földszintes házakéra és a lutheránus temploméra a főtér (akkor: Sztálin tér) rendezésekor, 1958—1959- ben került sor. 24 Építsük, szépítsük városainkat. Vörös Zászló, 1959. június 20. 25 Szépül a város. Vörös Zászló, 1960. április 13. 26 ANDJM fond 1134, dosar 237, Çedinte de secretariat, 275-284. p.; dosar 239, Çedinte de secretariat, 88-92. p.
