Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Gagyi József: A Sztálin tértől a Színház térig. Marosvásárhely, 1959–1973
128 Városépítés, várostervezés A tanácskozás résztvevői lelkesen hallgatták, hozzászólásaikban pedig támogatták az előterjesztést. Veres Nicolae, a Maros Magyar Autonóm Tartomány pártbizottságának akkori első titkára azt kifogásolta, hogy a nézőtér csak 600 férőhelyes lenne, ő 800 férőhelyet javasolt.16 Végül a bukarestiek ezt túlzott igénynek tartották és az eredeti tervek szerint építették meg a nézőteret. Elérkezett 1973. október 13-a, a színházépület avatásának napja. A főtitkárt szállító repülőgép reggel 9 órakor szállt le a nyárádtői, Marosvásárhelytől 13 kilométerre fekvő, de marosvásárhelyinek nevezett, néhány éve felavatott repülőtérre, és kezdetét vette a szocialista Románia első emberének országszerte kijáró, ismert fogadási rítus: „A repülőből kiszálló pártfőtitkárt Iosif Banc elvtárs, a Román Kommunista Párt Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Maros Megyei Pártbizottság első titkára üdvözli. Maros megye kommunistái, az összes román, magyar, német lakosa nevében melegen üdvözli a pártfőtitkárát. Katonákból, hazafias gárdák harcosaiból, ifjúsági honvédelmi alakulatok tagjaiból álló katonai díszőrség tiszteleg. Felhangzik a Románia Szocialista Köztársaság állami himnusza. Nicolae Ceauçescu elvtárs ellép a díszőrség előtt. A régi hagyományoknak megfelelően a legkedvesebb vendég iránti tisztelet jeléül Nicolae Ceauçescu elvtársat kenyérrel és sóval, boros kulaccsal kínálják. Pionírok veszik körül pártunk és államunk vezetőjét, virágot nyújtanak át neki. A népes tömeg lelkesen éljenez. Nicolae Ceauçescu elvtárs barátságosan integet.”17 A fogadási rítust követő látogatási rítus, valamint az ünnepi szónoklat rítusa után következik a színház, ezzel együtt a Színház tér, az új, epochalista központ felavatási rítusa. Erről azonban lentebb számolok be. 16 Uo. 134. p. 17 Vörös Zászló, 1973. október 14. Ugyanitt olvasható: „Nicolae Ceauçescu és a kíséretében levő többi párt- és államvezető a jelenlevők hatalmas hurrázása közepette a repülőtérről a városba indul, hogy felkeressen néhány olyan objektumot, amely tekintélyt kölcsönöz és új fejlődési távlatokat kínál Marosvásárhelynek és Maros megyének. Ma köztudott, hogy az urbanisztikai változáson, azon túlmenően, hogy felsőoktatási és kutatási központ, Maros- vásárhely határozott léptekkel halad az iparosítás útján, aminek fő jellemzője az ipari termelés gyors ütemű fejlődése és a termelési ágak komplexitása, valamint a pártpolitikát felelősségtudattal megvalósító emberek alkotóképessége. És valóban, a városnak ma vegyipara, gépipara, építőipara, faipara, textil- és bőripara, élelmiszeripara van, s a többi gazdasági tevékenységgel együttvéve jelent és jövőt meghatározó gazdasági bázis.”
