Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Gagyi József: A Sztálin tértől a Színház térig. Marosvásárhely, 1959–1973
Gagyi József: A Sztálin tértől a Színház térig. Marosvásárhely 1959-1973 129 A központ rendezése (1959-1961) Az 1955-ben avatott Sztálin-szobor is - a szándék szerint, társaival együtt - egy világbirodalom, a szocialista tábor vezérének megörökítését és a helyiek előtti mindennapi megjelenését szolgálta. Naponta figyelmeztette az arrajárókat, hogy kinek köszönhetik felszabadulásukat, és ki irányítja sorsukat, vagy legalábbis ki az, aki megszabja a politikai-gazdasági jelen és közeljövő folyamatait. Csakhogy az avatás pillanatában Sztálin már csaknem két éve halott volt, néhány hónappal később pedig Nyikita Szergejevics Hruscsov a Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusán leleplezte Sztálin személyi kultuszát - a marosvásárhelyiek tehát eléggé elkéstek ezzel a szoborállítással. Vagy másképpen: Marosvásárhelyen, amely 1952 és 1960 között a Magyar Autonóm Tartomány, majd 1968-ig az átszervezett, Maros Magyar Autonóm Tartománynak nevezett adminisztratív terület központja, a Sztálin szobor állítása és eltűnése egyszerre jelzi a provincia kiszolgáltatottságát és saját idejét, lassú változási ritmusát. A városközpont mindennapi és rituális használata megváltozott 1945 után. A térforma azonban ugyanaz maradt, míg el nem jött 1959: ekkor kezdődött az 2. kép. A marosvásárhelyi főtér déli része 1910 körül: már áll a Városháza, de még nem építették fel a Kultúrpalotát. A fényképen pusztának tűnő tér hétköznap reggelente a napipiac, csütörtökön a hetipiac helyszíne.
