Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)

Városépítés, várostervezés - Gagyi József: A Sztálin tértől a Színház térig. Marosvásárhely, 1959–1973

Gagyi József: A Sztálin tértől a Színház térig. Marosvásárhely 1959-1973

127

nak ülésén felsorolták azokat az intézkedéseket, amelyek a látogatáskor adott utasítások nyomán fognak megszületni:8 a város ne a Maros völgyében, hanem a dombok felé, az ebből a célból létrehozandó teraszokra terjeszkedjék; emiatt a létező városrendezési elképzeléseket sürgősen át kell dolgozni;9 az állomást és a vasútvonalat a városon kívülre kell költöztetni;10 11 a város számára megfelelő napipiacot kell kialakítani;" fel kell újítani a Kultúrpalotát, különös tekintettel az elhanyagolt mellékhelyiségekre;12 le kell bontani a Kultúrpalota melletti kis házakat; végül, de nem utolsósorban, az elkövetkezendő látogatásokra gondolva: vendégházat kell tervezni (több változatban, hogy a központi vezetés válogathasson közülük) és építeni az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet feletti dombra, ehhez kapcsolódóan pedig rendezni kell a Somostetőt.13

1965 márciusában Nicolae Ceauçescu kezébe került a pálca, amellyel a tervrajzokon vagy a helyszínen a jövő fele mutathatott. 1965. szeptember 24-én látogatott a Román Kommunista Párt főtitkáraként első ízben Marosvásárhelyre. Megtekintette az ipari átalakítás legfontosabb egységét, az Azomures Mütrá- gyakombinátot, majd az 1962-ban román szekcióval bővített oktatási-értelmiségi központot, az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetet, végül pedig végigsétált a főtéren és megszemlélte a jövendő kulturális központ, a megépítendő színház helyszínét.14 Ezúttal nemcsak rámutatott, hanem kiadta az utasításokat.

A látogatás után két héttel a Tartományi Pártbizottság szervezte tanácskozáson bemutatták a helyieknek a jövendő színházról készült „technikai-gazdasági tanulmányt”.15 A Bukarestből érkező Locar professzor, a tervezést végző csoport vezetője vázolta az elképzeléseket. Olyan épületegyüttest terveztek, amelyben a színházon kívül 275 ágyas szálloda és kb. 500 lakás mellett 1500 m2-en kereskedelmi és közétkeztetési egységek is helyet kaptak; a Megyei Kulturális és Művészeti Tanács kérésére pedig kiállítótermet is szándékoztak építeni.

8 Lásd ANDJM, fond 1134, dosar 237, Titkársági ülések, 28-29. p.

9 A kérdés, hogy merre terjeszkedjék a város, ezzel nem dőlt el - a dombok felé többe kerül az infrastruktúra kiépítése, ráadásul szántóföldet foglal el - ezért az első nagyobb, összefüggő lakónegyed a Maros és Turbinaárok közötti, mezőgazdaságilag jelentéktelen területre épült.

10 Ez azóta is újabb látogatások, korunkban pedig polgármesteri kampánybeszédek témája.

11 A napipiacot 1955-ben költöztették el évszázados helyéről, a főtérről a városháza épülete mögé. A zsúfoltság, ideiglenesség nem tetszhetett a bukaresti vendégeknek.

12 Úgy gondolom, a vendégek közvetlen tapasztalatot szerezhettek a mellékhelyiségek állapotáról.

13 A romániai városok melletti főtitkári vendégházak/vadászházak hálózata Ceauçescu idejében vált teljessé, de ezek egy részét Ceauçescu Gheorghiu-Dej idejéből örökölte. A Somostetőn levő, 1967-re elkészült impozáns vendégházat Dej már nem használhatta.

14 ANDJM, fond 1134, dosar 420, $edin(e de birou, 84-85. p.

15 ANDJM, fond 1134, dosar 416, Çedinje de consfötuiri organizate de Comitetul Regional de partid, 117-137. p.