Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Helyi társadalmak? - Laki Ildikó: A szocialista iparvárosok különböző formái. Százhalombatta az iparvárosok sorában
HELYI TÁRSADALMAK? LAKI ILDIKÓ A SZOCIALISTA IPARVÁROSOK KÜLÖNBÖZŐ FORMÁL SZÁZHALOMBATTA AZ IPARVÁROSOK SORÁBAN „Mi egyáltalán az urbanisztika, és honnan ered ez a megnevezés? Korábban és itthon városépítésnek, városrendezésnek, városépítéstannak mondtuk. De ezek a megnevezések szűknek bizonyultak, egyrészt mert mindinkább nemcsak a városokról volt szó [...] másrészt nemcsak az építésről, a rendezésről, hanem a tágabb - történelmi, közgazdasági, szociológiai, pszichológiai és egyéb összefüggésekről [...] mondhatni a társadalom olyan fejlődéséről, lehetőségeiről, igényeiről, amelyek többé-kevésbé meghatározzák, előrevetítik azt, hogy milyen életkeretekben, milyen városokban éljünk, éljenek utódaink - milyen lesz hát ilyen értelemben a jövő ' „A Százhalom terület - vagy település elnevezéshez a Jordanestől Anonymu- son keresztül a XX. századig eltelt több mint másfél évezred alatt számos monda és legenda fűződött. Arany János szintén említi Százhalmot a Csaba-trilógia Keveháza című gyönyörű betét-költeményében, amelyhez 1853-ban azt a saját jegyzetet fűzte, hogy Százhalom »ma Bata helység a Duna jobb partján«. Százhalombatta területén azonban már sokkal korábban, az őskorban megtelepedtek embercsoportok, mivel a kedvező földrajzi környezet - Duna közelsége, halászat lehetősége, löszdombok kiemelkedése - biztosította mind a megélhetéshez, mind pedig a védelemhez szükséges feltételeket.”2 A 20. század második felében Százhalombatta az épülő szocialista iparvárosok közül utolsóként „alakult át” s teremtette meg életterét a ma MÓL Rt. és Dunai Erőmű Rt. néven működő iparvállalatainak köszönhetően. A város és terei tehát a kezdetektől fogva igen ellentmondásos szerepeket hordoznak magukon. Az új iparvárosok sorából kinőtt település 1960 óta mind az ipari tevékenységek, mind pedig társadalmi szerveződés szintjén komoly feladatokat vállalt magára. A település feladatai között a helyi lakosság összetartó erejének kiépítése mellett az intézmények aktív szerepvállalása ugyanolyan szerepet kapott, mint a helyi ipar-, valamint lakáspolitika területe. 1 GRANASZTÓI PÁL: Városaink sorsa. Az urbanisztika jelene és jövője. Budapest, 1976. Magvető Kiadó. (Gyorsuló idő.) 21. p. 2 RUMI IMRE: Városépítészet az önkormányzatban. Százhalombatta a XX. század végén. Százhalombatta, 1998. Modulus-R Bt. 18. p. Urbs. magyar várostörténeti évkönyv v. 2010.199-210. p.
