Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Város - Emlékezet - Mítoszképzés : Várostörténet és oral history - Nagy-Csere Áron: A nyomortelep emlékezete. Mítosz, kulturális emlékezet, lieu de mémoire?
Nagy-Csere Áron: A nyomortelep emlékezete 91 Az angol és francia szerzők sikere nyomán a dualizmus időszakában nagyvárossá váló Budapestről is egyre több írás született, amely felfedezte a szegénységet az egzotikumra vágyó, fizetőképes olvasóközönség számára. Az ún. szociális riportokon31 túl ilyen irodalmi szövegek a „magyar Zolaként” emlegetett Kóbor Tamás nagyvárosi jelenségeket boncolgató művei,32 Bródy Sándor 1884-ben megjelent első könyve, a Nyomor című novelláskötet, Jókai Mór kései regénye, a Gazdag szegények (1890), vagy a 19. század végi, Sue rémregényeinek hatását magán viselő ponyvairodalom egy-egy darabja.33 A két világháború közti időszak szépirodalmából elsősorban az óbudai téglagyár telepén felnőtt Gelléri Andor Endre, valamint Krúdy Gyula34 novellái lehettek Szamos mintái, de valószínűleg - mint azt az egyes fejezetek mottói is bizonyítják - József Attila költészete gyakorolta rá a legnagyobb hatást. A Baraklcváros szövegformálásában és nyelvezetében ugyanakkor fellelhetőek az ötvenes évek eleji, Örkény István nevével fémjelzett dokumentarista újságírás (vagy: irodalmi riportázs) elemei is,35 és ugyancsak erősen érezhető a korszak bulvárlapjának, az Esti Hírlapnak a hatása. Mindez nem véletlen, hiszen Szamos 1953-tól a Magyar Rádió vidéki tudósítójaként dolgozott, s maga is részt vett agitatív és propagandisztikus riportok készítésében.36 Szamos interpretációja ahhoz a hivatalos diskurzushoz kapcsolódik, amely a nyomor általános Horthy-kori munkássorsként való bemutatásában érdekelt. Egyik szereplőjének életét általánosítva írja: „Egy egész nemzedék élete. Mit látott ő az életből? ínségkonyhát, ezt a nyomorúságos odút. [...] így élt negyven esztendőt itt, patkányokkal társbérletben.” (7. p.) Szamos részletesen elbeszéli a „Valéria” születésének „mitikus őstörténetét”, majd a jelen Budapestjéről alkotott kognitív térképéből kiindulva - az általa felhasznált egykori újságcikkek mentális térképeinek felhasználásával - megalkotja a múlt budapesti nyomor- negyedeinek mentális térképét, vagy ahogyan maga a szerző nevezi, a két vi31 A 19-20. század fordulójának budapesti szociális riportjaival részletesen foglalkozik: PERÉNY1 2009. 32 Kóbor Tamásnak különszámot szentelt a Budapesti Negyed: Budapesti Negyed, 23. (1999) 1. sz. Kóbor Tamás, Budapest regényírója. Életművét áttekinti: SÁNTA 1999. 33 A 19. század utolsó harmadának ponyvairodalmáról, elsősorban Kiss Józsefről ír: CSÁSZTVAY 1997. 34 Krúdy Gyulának különszámot szentelt a Budapesti Negyed: Budapesti Negyed, 34. (2001) 4. sz. Krúdy és Pest. Ebben ld. FÁBRl 2001. 3 5 A szociográfia „lesüllyedése”-ként értelmezett riportázzsal Sztálmváros kapcsán foglalkozik: HORVÁTH 2004. 17-24. p. 36 NAGY-CSERE-SZAMOS 2008.
