Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Város - Emlékezet - Mítoszképzés : Várostörténet és oral history - Nagy-Csere Áron: A nyomortelep emlékezete. Mítosz, kulturális emlékezet, lieu de mémoire?
Nagy-Csere Áron: A nyomortelep emlékezete 89 lásra érdemeset. A továbbiakban a Mária Valéria szükségteleppel kapcsolatos szövegek példáján kísérlem meg bemutatni a három elemzési kategória használatának korlátjait. A köztudatban a nyomor szimbólumának számító „Valéria” bontása hosz- szas halogatás után 1957 októberében kezdődött meg,23 hogy a fővárosnak e „szégyenfoltja” a „modem szocialista életformát” reprezentáló József Attila lakótelepnek24 adja át a helyét. 1960 végén Galambos Ádám, a ferencvárosi tanács lakásügyi osztályának vezetője büszkén és lelkesen számol be a Mária Valéria szükségtelep bontásának befejezéséről a tanács végrehajtó bizottsága elnökének: „Jelentjük, hogy az átkos múlt maradványainak egy részét, kerületünk szégyenfoltját, a Mária Valéria telepet 1960. év végével teljes egészében felszámoltuk. Eltűntek a fából összetákolt viskók és velük együtt a hírhedt Valéria telep is. A lakásosztály dolgozói részére ez a nap ünnepnapnak számít, annál is inkább, mert ez a nap kerületünk fejlődésében történelmi jelentőséggel bír. Köszönjük Pártunknak és kormányunknak, hogy lehetővé tette ennek megvalósítását.”25 Xantus Zoltánnak, a Népművelési Csoport vezetőjének és helytörténésznek a javaslatára a VB 1962-ben határozatot fogadott el arról, hogy a József Attila lakótelep egyik házában a Mária Valéria szükségtelep életét bemutató múzeumot hoznak létre, ahol egy napi öt órás munkaidőben alkalmazott nyugdíjas mozigépész vetít a telepről szóló dokumentumfilmeket.26 A tanácsi iratokból sajnos nem sikerült további információkat megtudnom e múzeumról, míg a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény munkatársai arról tájékoztattak, hogy nincsenek ezzel kapcsolatos forrásaik. Az általuk írt helytörténeti kiadványban mindenféle hivatkozás nélkül azt állítják, hogy a szóban forgó tanácsi határozat nem valósult meg, mert „nem nyerte el az illetékesek tetszését”.27 Talán azért nem, mert a folytonosság érzetétől (hiszen ne feledjük: pl. a nyomortelepekről 23 Esti Hírlap, 1957. október 9.: Az eseményről beszámoló cikk szerzője „történelmi pillanatnak” nevezi a bontás megindulását. 24 BFL XXIII.209.a IX. Kerületi Tanács VB jegyzőkönyvei. 31. kötet, 1960. szeptember 20.: Egy 1960-as beadványban valaki a „Boldog telep” elnevezést javasolta a Fővárosi Tanács VB-nek, ami jól mutatja, milyen elvárásokat támasztottak az új életformával szemben. 25 BFL XXIII.209.a 31. köt. 51236/1960. Lakásügyi Osztály jelentése a VB elnökének, 1960. december 27. Az osztály egy másik jelentése szerbit csak három évvel később, 1963. október 1 -jén számolták fel teljesen a telepet: BFL XXIII.209.a 37. köt. Lakásügyi Osztály jelentése, 1963. december 19. 26 BFL XXIII.209.a 34. köt. 184/1962. VB határozat, 1962. május 4. 27 GÖNCZl-WlNKELMAYER 2008. 90. p.
