Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Elmélet és historiográfia: a szocialista város elméleti és historiográfiai vitakérdései - Horváth Sándor: Mágneshegyek és mindennapok: a szocialista városok a nemzetközi várostörténeti irodalomban
64 A szocialista város elméleti és histográfiai vitakérdései tozásnak, mint a hivatalos propaganda által is sugallt kulturális átalakulásnak.13 A szocialista városok tervezőik álmaival ellentétben nem eltüntették a város és a falu közti különbséget, hanem a városi kultúrát közelebb hozták a tradicionálisként ábrázolt falusihoz. A szocialista városokról szóló nyugati viták kezdete a Hamilton és French szerkesztésében 1979-ben megjelent The socialist city című tanulmánykötethez kapcsolható. A kötet szerkesztői bevezető tanulmányukban arra keresték a választ, hogy léteznek-e szocialista városok, különbözik-e a szocialista város a kapitalista várostól? A tanulmány szerzői - akik a szocialista országok összes városát ide sorolják - elsősorban a térbeli jellemvonások és a gazdasági funkciók alapján külön városcsoportként tárgyalták a szocialista városokat, azonban nem adtak egyértelmű választ a kérdésre.14 R. Anthony French a kilencvenes évek közepén felülvizsgálta korábbi álláspontját, és a szocialista várost sajátos keverékként ábrázolta, amely egyesíti egyrészt a szocialista országok jellegzetességeit, másrészt a korai kapitalizmus és az újrafelfedezett kapitalizmus jellemvonásait. French szerint a szovjet állam „nem hozott létre minőségileg új életformát, annak ellenére, hogy ez volt a hivatalos célkitűzése”.15 A French és Hamilton által felvetett - véleményem szerint értelmetlen és részben a hivatalos szocialista diskurzusból származó - kérdést viszonylag hamar elfelejtették a szocialista városokról szóló nemzetközi irodalomban. Szerencsére a szocialista város fogalmának általános definíciója - a talán tankönyvekből származó kényszer - is egyre kevesebb kutatót érdekelt.16 Ehelyett a témával foglalkozók egyre gyakrabban adaptálták a városantropológia eredményeit, és az új városokban élők társadalmának változásai kerültek a fókuszba. A szomszédsági kapcsolatok és a falusi-városi kultúra egymásra hatásának kutatása Kelet-Európábán is részben a nyugati városantropológia hatására élénkült meg. Hiszen régóta témája a városantropológiának, hogy a korábban falusi életformához szokott bevándorlók miként adaptálják a városi életformát. Szinte minden modem nagyvárosban megtalálható legalább egy olyan kerület, amelyet a köztudat úgy tart számon, mint falut a városban.17 Ennek elsődleges oka nem feltétlenül az, hogy a kerületet építészetileg falusias jellegű épületek uralják, hanem az ott élők életformájának különbözősége. Saját bevallása szerint Herbert J. Gans, amikor először járt Boston West End nevű negyedében, a szűk 13 SlMIC 1996.; SIM1C 1973. 14 FRENCH-HAMILTON 1979. 15 FRENCH 1995.202-203. p. 16 Erre példa WECLAWOW1CZ 1992. 17 Ilyen volt például Budapesten a 19. század elejétől kezdve az 1930-as évekig a Tabán. GYÁNI 1992. 139-146. p.
