Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Elmélet és historiográfia: a szocialista város elméleti és historiográfiai vitakérdései - Horváth Sándor: Mágneshegyek és mindennapok: a szocialista városok a nemzetközi várostörténeti irodalomban
Horváth Sándor: Mágneshegyek és mindennapok 63 A szomszédsági kapcsolatokról szóló irodalom alaptétele, hogy a hagyományos, belső udvaros házak kifejezetten elősegítik a szomszédsági kapcsolatok intenzitását, szemben az új építésű pontházakkal, amelyek lakóinak kevesebb lehetősége van arra, hogy egymással találkozzanak. Ugyanakkor több kutatás arra az eredményre jutott, hogy az új építésű házakban is ugyanolyan intenzívek maradhatnak a szomszédsági kapcsolatok, mivel ezt elsősorban nem az épített környezet, hanem a szomszédságban élők társadalmi struktúrája, a nők munkavégzésben betöltött helye és a lakók fluktuációja határozza meg.11 Általános sztereotípia, hogy a falusiak számára számos konfliktussal és nehézséggel jár a városi élethez való alkalmazkodás. Robert V. Kemper kutatásai alapján úgy véli, hogy ezen konfliktusok és nehézségek feltételezése abból a hitből táplálkozik, amely szerint a város bomlasztó hatással van a tradicionális értékrendre és a személyes kapcsolatokra. Véleménye szerint a falvak és a városok éles fogalmi elválasztása helyett a téma kutatására az utóbbi időben a falvak és városok közti kölcsönhatások, az életformák egymásra hatása és a növekvő információcsere vizsgálata jellemző.12 Ebbe a körbe tartozik Andrej Simié kutatása is, aki a második világháborút követő belgrádi bevándorlást vizsgálta. Szerinte a nagyszámú falusi bevándorló miatt a városban nem tűntek el a szerbiai falvak népszokásai, hanem átalakult formában a városi kultúrában is központi helyet töltenek be. Véleménye szerint a városban fellelhető kulturális különbségekért nem a falusi-városi dichotómia okolható, hanem sokkal inkább az oktatási és a foglalkozásbeli szintkülönbségek. A legnagyobb arányú bevándorlás Belgrádba a háborút követő három évtizedben történt, amikor hatalmas méretű iparosodás is végbement. Emiatt a bevándorlók jelentős része nem feltétlenül a legalacsonyabb státuszú foglalkozásokban tudott csak elhelyezkedni, hanem magasabb státuszú állásokban is. A migráció nagyfokú társadalmi mobilitással is együtt járt, ezért Simic a városi társadalomban lezajlott folyamatot inkább tartja gazdasági és demográfiai vál11 ZlBELL 1983. 20-23. p. Erre az eredményre jutott Münster új és régi építésű negyedeinek szomszédsági kapcsolatait összehasonlítva ENGELHARD 1986. A sztereotípiákkal ellentétes módon, hasonlóképpen a szomszédsági kapcsolatok magas intenzitását figyelték meg egy nemet új magasépítésü lakótelep (Hochdal) esetében, ahol éppen a középosztálybeli családokban (ahol a legmagasabb volt a háztartásbeli nők aránya) figyelték meg a legintenzívebb szomszédsági kapcsolatokat. VIERECKE 1971. 94. p. Általános sztereotípia, hogy a falusi szomszédsági kapcsolatok intenzívebbek, mint a városiak. Ezzel szemben Josef Ruland egy falu és egy város szomszédsági kapcsolatainak összehasonlításával bizonyította, hogy a szomszédsági kapcsolatok nem a településtípustól, hanem a helyi társadalom szerkezetétől függnek. RULAND 1963. 12 KEMPER 1996.
