Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Recenziók
Vielerlei Städte. Der Stadtbegriff 475 Vielerlei Städte. Der Stadtbegriff Hrsg. JOHANEK, PETER - POST, FRANZ JOSEPH Köln -Weimar -Wien, 2004. Böhlau Verlag. (Städteforschung. Veröffentlichung des Instituts für vergleichende Städtegeschichte in Münster. Reihe A: Darstellungen, Bd. 61.) 180 p. A város fogalmát a legkülönbözőbb szaktudományok használják. Központi fogalma ez a város tervezésével, az urbanizációval foglalkozó szakembereknek, hasonlóan fontos funkcióval bír a szociológus, a geográfus, az etnológus, a régész, a művészettörténész, a történész, avagy a térképész számára, ahogy meghatározó fogalom ez az olyan távoli világok, kultúrák kutatóinak is, mint a történeti keleti civilizációk, a sinológia, avagy más orientalista stúdiumok művelői. így joggal merülhet fel a kérdés: vajon mi is a jelentése ennek a fogalomnak? A különböző szaktudományok a maguk sajátos ismeret- szerzési igénye, metodikája alapján az általuk vizsgált városokról ideáltípusokat alakítanak ki. Minden így megkonstruált elmélet, avagy modell mögött a város univerzális fogalma húzódik meg, de egy adott szövegkörnyezetben e fogalom konkrét értelmezése immáron korszakspecifikus és összetett kulturális, szocio-ökonómiai jelenségek függvénye. A városfogalom mögött a jelentéstartalmak bonyolultságát, változatosságát csupán illusztrálhatja az, hogy egyaránt ezzel a fogalommal illetjük az antik görögség poliszát, az azték civilizáció, avagy a középkori Kelet városait, a korai- és késői középkor, valamint az iparosodás előtti Európa kisvárosait, illetve e kontinens történeti és mai nagyvárosait, miképpen a modem világvárosokat is. A tudományos kutatások eredményei, modelljei mellett ugyanakkor azt is érdemes hangsúlyozni, hogy minden történeti korszak és kultúra a saját specifikus városeszményét, mintáját is megalkotta. A fent jelzett tartalmi sokféleség mellett a 15-18. századi mindennapi életet, társadalmi struktúrákat kutató Fernand Braudel ama figyelmeztetéséről sem szabad megfeledkezni, hogy a tudományos módszerek nyomán előállt kép, valamint a kulturális és a történelmi korszakonként különböző specifikus jelenségek eltérő hatásai ellenére is a fogalomhoz egységes képzet társul. A város fogalmát a sokféleség és az egység dichotómiája hatja át. E problémakör körüljárására, tartalmi sokszínűségének bemutatására vállalkozott a Míinsteri Egyetem - Heinz Stoob (1919-1997) és Peter Johanek professzorok tudományos munkássága, tudományszervezői tevékenysége által hazánkban is jól ismert - Összehasonlító Várostörténeti Intézete (Institut für vergleichende Städtegeschichte in Münster), amely a fenti címmel és témakörben, egy 2000. április 3-5. között Münsterben megtartott interdiszciplináris konferencia kötetbe szerkesztett előadásait adja közre. A jelenség sokfélesége - a fogalom egységessége? címmel Alfred Heit professzor (Universität Trier) posztumusz tanulmányában a városfogalom definíciójának a német nyelvű, városkutatással foglalkozó szakirodalomban megfigyelhető változásait tekinti át a 18. századtól napjainkig, döntően a középkori város-meghatározásokra koncentrálva. A szerző - az irodalmi forrásvidékre visszautalva - az 1732-1754 között megjelent ún. „Zedler-féle lexikon” város meghatározásától, Justus Möser, Karl Friedrich URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV V. 2010. 475-479. p.
