Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Helyi társadalmak? - Honvári János: Győr. Az alkalmazkodóképesség egy példája az 1960-as évekből
264 Helyi társadalmak? a szerszámgépgyári gárdát preferálta, így a régi vagongyári vezetők mellőzött- nek érezték magukat.30 A hazai közúti járműgyártás újabb koncepciója 1963/64-ben kezdett formálódni és néhány év elteltével vált valósággá. A Kohó- és Gépipari Minisztérium a hosszú lejáratú szovjet-magyar árucsereforgalmi egyezményeken és KGST szakosodási ajánláson alapuló programot 1964-ben tette le a Gazdaságpolitikai Bizottság asztalára. A személygépkocsi gyártásról hazánk nagyon gyorsan (ma már látható, hogy helytelen módon) lemondott, és a 11 méternél hosszabb, nagy befogadó képességű autóbuszok és speciális tehergépkocsik, valamint komplett gépjármű aggregátok és alkatrészek gyártására rendezkedett be. A hallatlanul időigényes és nagy kockázatokat magában rejtő saját motorfejlesztés helyett a gépjármüvek erőforrását külföldi (tőkés) licencvásárlással kívánták megoldani. AGPB 1964. december 28-án elfogadta a koncepciót,31 amelyet a kormány minisztertanácsi határozattá emelt.32 A kormány a közúti járműgyártás programját 1968 nyarán központi fejlesztési programmá minősítette.33 A megye pártvezetői erősen lobbiztak, hogy az 1963/64-ben formálódó, a KGST-kooperációra és a legkényesebb aggregátok tőkés licenc vásárlás útján történő gyártására épülő, nagysorozatú járműgyártás lényeges elemeit, a motorgyártást és a hátsóhíd termelést Győr kaphassa. Ez az elgondolása azonban „nem mindenütt talál(t) egyetértésre”, a kockázatot ugyanis sok felső vezető túl nagynak tartotta. A magyar termelőüzem kiválasztása terén voltak még bizonytalanságok, több jelentkező is akadt erre a feladatra, de rövidesen eldőlt, hogy a projektet Győr kapja. A Győr megyei pártbizottság saját „életre való és bátor” kezdeményezésének tudta be, hogy sikerült a legfelső gazdasági vezetés döntését befolyásolni, és így a közúti járműfejlesztés nagy része a Magyar Vagon- és Gépgyárban valósult meg. 1965 elején a vezérigazgató biztató jövőképről számolt be a megyei párt végrehajtó bizottság ülésén. Gondok persze továbbra is jócskán adódtak a kooperációs partnerek késedelme, a szállított anyagok gyenge minősége és a gyáron belüli szervezetlenségek miatt. A gyár a központi fejlesztési program keretében jelentős beruházási forrásokhoz jutott, állandóan emelkedett a létszám, a jövő 30 GYML MPB VB 1. f. 3. cs. 211. őe. A Wilhelm Pieck Járműipari Művek vezérigazgatójának tájékoztatója 560 ember elbocsátásával kapcsolatban, 1964. június 15. 31 Lásd a GPB 10 262/1964. (XII. 28.) sz. és a kormány 4000/1965. sz. határozatát. 32 MÓL 288. f. 15/240. őe. A kohó- és gépipari miniszter jelentése az MSZMP Gazdaságpolitikai Bizottsága számára a közúti járműprogram végrehajtásáról, 1972. november 22. 33 Lásd a 3233/1968. (VI. 28.) Korm. számú határozatot.
