Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Elmélet és historiográfia: a szocialista város elméleti és historiográfiai vitakérdései - Barta Györgyi: A szocialista városfogalom kétféle értelmezése
Barta Györgyi: A szocialista városfogalom kétféle értelmezése 23 Azt feltételezzük, hogy a kapitalizmustól alapvetően eltérő logikájú szocialista rendszer térbeli struktúrája és e struktúra átalakulása követi a szocialista rendszer logikáját. A térszerkezeti változások lassú folyamatok (rövid időszakon belül inkább adottságok).20 Ehhez hasonlóképpen fogalmazott Szelényi Iván és Konrád György a szocialista városfejlesztésről írt cikkében: „A térgazdálkodás a gazdaság egyik alrendszere, amely [...] követi a (gazdasági) rendszer törvényszerűségeit”.21 Elemzésemben a várost kell elhelyezni a szocialista politikai-gazdasági rendszerben, a várost, amely önmagában is önálló egység, saját történelemmel, többé-kevésbé integrált társadalommal és gazdasággal, ugyanakkor az ország politikai-közigazgatási, társadalmi rendszerének része, mint ahogy része a településhálózatnak is. Gazdasága ezer szállal fűződik környezetéhez, régiójához, országához, és egyre inkább a globalizált világhoz is. Ezt a kettősséget igyekszem követni: egyrészt vizsgálom a várost mint a szocialista politikai-társadalmi rendszer részét, másrészt magát a várost, belső politikai-társadalmi-gazdasági-infrastrukturális szerkezetével, jellemzőivel. 2.2. A szocialista rendszer politikájának prioritásai A szocialista országok erőltetett ütemü növekedési programjának középpontjában az iparfejlesztés állt. A beruházások allokációjában jellegzetes prioritások érvényesültek: a beruházási javak prioritása a fogyasztási javakkal, a termelőszféra prioritása a szolgáltatásokkal, az ipar prioritása a mezőgazdasággal, a nehézipar prioritása a könnyűiparral, a hadiipar előtérbe helyezése a civil fejlesztési feladatokkal, a nagy létesítmények prioritása a kis beruházásokkal szemben, stb.22 A prioritások majd mindegyike - közvetlenül vagy közvetve - kapcsolódott az ipar és ezen belül is a nehézipar fejlesztéshez. Ahogy a lakossági infrastrukturális beruházásokat is maradékként kezelték, úgy a területfejlesztés is mindvégig a másodhegedűs szerepet játszotta a szocialista fejlesztési politikában. A szocialista gazdaságpolitika az ágazati fejlesztésre helyezte a hangsúlyt, a területi szempontokkal kezdetben egyáltalán nem foglalkozott. Ezt a körülményt több okkal lehet magyarázni: az ágazati irányítószervek (minisztériumok) és a vállalatok érdekérvényesítési lehetőségei erősebbek voltak; a nemzetközi kötelezettségek az ipart helyezték előtérbe; az elképzelés, hogy az iparfejlesztéssel lehet a legnagyobb és leggyorsabb ered20 BARTA 2002. 21 KONRÁD-SZELÉNYI 1971. 22 KORNA1 1993.
