Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Elmélet és historiográfia: a szocialista város elméleti és historiográfiai vitakérdései - Barta Györgyi: A szocialista városfogalom kétféle értelmezése
24 A szocialista város elméleti és histográfiai vitakérdései ményt elérni, ami az infrastrukturális (település) fejlesztésre fordítható forrásokat is bővíti.23 Csak az 1960-as évek elején fogalmazódtak meg olyan társadalompolitikai célok, amelyeknek egyértelmű területi vonatkozásai voltak: az elmaradott térségek fejlesztése, területi aránytalanságok megszüntetése. Itt jegyezzük meg, hogy az új iparvárosok helyének kiválasztása és jelentős beruházásai Magyar- országon nem kötődtek céltudatosan a városhiányos vagy elmaradott területekhez. A hely kiválasztását elsősorban a nehézipari fejlesztéshez szükséges nyersanyaglelőhelyek, illetve a víz elérhetősége orientálta. Szelényi Iván és Konrád György híres tanulmánya24 a késleltetett városfejlődésről azt hangsúlyozta, hogy a magyar városok az 1960-as évekbeli állapotuk szerint alulurbanizáltak voltak, ami elsősorban az extenzív iparfejlesztés számlájára volt írható. Vagyis véleményük szerint az ipar gyorsabban fejlődött, mint a város, amiből arra következtettek, hogy az iparosítás vonta el a forrásokat a városfejlesztéstől. Számításaik szerint a lakás- és kommunális fejlesztésre 30%-kal kevesebbet költöttek Magyarországon, mint ami az ország fejlettségéből következett volna. így a területfejlesztés - a saját eszközeivel - a városfejlesztés visszatartását szolgálta. Azt is állították, hogy elsősorban nem városellenesség nyilvánult meg ebben a politikában, hanem az ipar előtérbe helyezése az infrastrukturális fejlesztéssel szemben. Ez megfelel Komái János a tőke újraelosztásával kapcsolatos állításának is:25 általában a korábban kialakult arányok szerint történt az erőforrások elosztása, amit ő hüvelykujj-szabálynak nevezett, de ha szükség mutatkozott gyors, a korábbitól eltérő jellegű beavatkozásra, akkor az ún. tűzoltórendszer lépett életbe. Ugyancsak általános gyakorlat volt, hogy minden beruházást elhalasztottak, ha az nem akadályozta a termelés menetét. Nyilvánvaló, hogy a városfejlesztés - a többi infrastrukturális fejlesztéssel együtt - e halasztható kategóriába tartozott. A terület- és településfejlesztésben ugyanúgy érvényesült a központi tervezés, mint a gazdaságban. Ez egy sajátos iterációs folyamat volt, amelyben a párt Politikai Bizottsága alapozta meg, illetve hagyta jóvá az Országos Tervhivatal (OT) terveit és számításait, majd a tervkoncepciót lebontották a hierarchia legalsó szintjéig. Az alsó szinteken (vállalatok, tanácsok stb.) is elkészültek a tervek, amelyeket összesítettek és ütköztettek a központi tervekkel, a közöttük lévő jelentős eltéréseket folyamatos tervalkuk keretében rendezték.26 23 Wiener—Szoboszlai 1980. 24 Szelényi-Konrád 1971. 25 KORNA1 1993. 26 Csaba 2005.
