Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Helyi társadalmak? - Gaucsík István: Az iparosítás hatása Vágsellye átalakulására
236 Helyi társadalmak? A helyi ipartervezés lényegét alkotta, hogy az élelmiszeripart és kisebb mértékben a telepítendő könnyűipart a városon kívül kívánták elhelyezni. A városi nemzeti bizottság „érdekei” itt jelentek meg hangsúlyosabban: egyrészt az ipari létesítmények fejlesztésére, bővítésére (tejüzem, baromfitelep, közlekedési vállalat) és térbeli elosztására tett javaslatokat, másrészt az urbanisztika területén a magánépítkezések tervezését és a főtér problémáját vetette fel (a régi iskola- épület megőrzése, parkosítás, szolgáltatások). A magánépítkezések tervezése és engedélyezése a Duslo igényeinek rendelődött alá, bár a város részéről felvetődött 970 magánlakás (3665 lakos) építésének engedélyezése, ami a lakótelep ellensúlyát képezte volna. A lakásépítkezéseket a Duslo növekvő munkás létszámának alakulása diktálta, sürgette.2' A lakótelep-építkezéseket négy szakaszba sorolták, amelyek során 4520 lakosnak biztosítottak új lakást. Az első kettővel a Duslo munkásainak az elhelyezését oldották meg (450 lakás, 1500 lakos). A környékbeli falvakból (Vágvecse, Vághosszúfalu, Vágkirályfa) 450 munkás toborzásával számoltak, akik kb. fél órás utazással jutottak volna be a városba. Ezek közül a munkásszállásokon 350-et tudtak elhelyezni. Ez azt jelentette, hogy a Duslo munkásainak létszáma már ekkor elérte a 2300-at. A harmadik és negyedik szakaszban már szűkebben véve a „városi” lakótelepek építésére került sor (360 lakás, 1220 lakos). Az előző adatsorok mégsem jelentik azt, hogy az 1950-es évek végén a nyitrai kerületben Vágsellye lett volna a „komplex” lakásépítési program kedvezményezettje. Ebben az időszakban a kerületen belül három kiemelt jelentőségű város lakásépítései kaptak elsőbbséget. Elsősorban Privigye, amely a kerületi befektetések 26%-át vitte el (37,4 millió korona), de egyéb forrásokkal ezt még meg is növelték (61 millió koronára). A kerületi székhely fejlesztésére, Nyitrára 29,6 millió korona jutott és Komáromra 10,2 millió koronát különítettek el.21 22 Vágsellyén komoly problémát jelentett az ivóvíz kérdése, mert a helyi artézi kutak nem voltak képesek a megnövekedett vízszükségletet biztosítani. Az 1904-ben fürt első artézi kút már elégtelennek bizonyult, ezért 1952-ben és 1953-ban újakat fúrtak. A helyzeten azonban ez sem segített. A vízvezeték kiépítése már 1957-ben sürgető volt, annál inkább, mert a lakosság szükségleteit kb. 800, alacsony fekvésű, egészségtelen magánkút és csak 3 közkút biztosította. Alternatív megoldásnak tűnt a Vág-közeli kutak felhasználása, azonban 21 A Duslo építésén dolgozó munkásoknak, mintegy 800 embernek, gyorsított ütemben négy szállót terveztek építeni, amelyeket 1958. május 2-ig kellett átadni. SABA-PS, ONV-S, 428. doboz, 3250/57, 40/58. 22 SABA-PS, ONV-S, 428. doboz, 32/1957.
