Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Helyi társadalmak? - Gaucsík István: Az iparosítás hatása Vágsellye átalakulására
Gaucsík István: Az iparosítás hatása Vágsellye átalakulására 237 5. kép. 1730-ban épült parasztház, védett műemlék A szerző magángyűjteményéből ezek tisztítása külön befektetést igényelt. Ekkor még a vízvezetékrendszerre és a csatornázási gondok megoldására nem születtek tervek! A biztonsági övezeteket az ipari üzemekre, utakra, vasútra, magas feszültségű villanyvezetékekre és az artézi kutakra terjesztették ki. A Duslo iparterülete külön elbírálás alá esett: a fokozott veszélyeztetettség miatt 2,5 km-es egészségügyi-védelmi övezet vette körül.23 A műemlékvédelmi szempontok teljesen háttérbe szorultak. Az 1957-es területfejlesztési irányelveket tartalmazó szakmai anyagban a pozsonyi műemlékvédelmi hivatal állásfoglalása hangsúlyozta, hogy a jelentősebb történelmi emlékek között a templomot, a kastélyt, a Szentháromság-szobrot, a zsinagógát és egy parasztházat tartottak nyilván. (5. kép) Ekkor, a kommunista térfoglalás stratégiáját követve, a főtéren található, 1906-ból származó régi iskolaépület lebontásával számoltak, de ez még az 1960-as évek végén is csak terv maradt. A főutca zömmel a 19. század második felében épült lakóházai, amelyek az 23 SABA-PS, ONV-G-OV, 94. doboz, Vyst/1961, Smemÿ územny plán Sal’a-Veőa.
