Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Helyi társadalmak? - Gaucsík István: Az iparosítás hatása Vágsellye átalakulására
Gaucsík István: Az iparosítás hatása Vágsellye átalakulására 229 megindult. Beszédes adat például, hogy 1948-1970 között Szlovákia az összes csehszlovákiai munkaerőlétszám-növekedésből csak 31,62%-ot képviselt.4 Az iparosítás mögött az az ideológia állt, hogy a kapitalizmus, a szocialista állam létrejöttével, nemcsak az államszervezés, a politika, a kultúra, hanem a gazdaság terén is végleges kudarcot vallott és történelmi vereséget szenvedett.5 Az iparosítás a gazdaságpolitikai szerep mellett nemzetpolitikai feladatot is kapott (vagy legalábbis a korabeli ideológusok ezt hozzákapcsolták). Ezzel az eszközzel kívánták rendezni a cseh-szlovák viszonyt, és a szlovák nemzeti kérdések halmazának egyik megoldási lehetőségét is ebben látták. Az indusztrializációt a szlovákiai magyarok által lakott területeken a nemzetiségi kérdés „szocialista rendezését” elősegítő eszközként, így a szocialista állam belső konszolidáló elemeként és pilléreként tartották számon. A jelenség így közvetve a szlovák magyarságpolitikai célokat is támogatta: a dél-szlovákiai gazdasági fejlesztésekkel (úthálózat, városi építkezések, iparosítás), a határ menti területekre irányuló munkaerővándorlás útján, etnikailag vegyes vidékek kialakítására, illetve az asszimilációs folyamat felerősítésére születtek elképzelések.6 A vágsellyei példát mégsem tekintem tudatos kisebbségpolitika eredményének.7 Az asszimiliáció erősödésében a gazdasági tényezőt és a szociális felemelkedést segítő társadalmi struktúra modemitását tartom döntő fontosságúnak. Az urbanizáció hatására nemcsak életmód- és értékrendváltás zajlott, hanem az egyének csoportidentifikációja is megváltozott.8 A szlovákiai kémiai ipar az első ötéves terv időszakában (1949-1953) a központilag meghatározott finanszírozási keretből a gépipar és a villamosipar után a legnagyobb támogatást kapta. Ennek ellenére a várt eredmények az elosztási-tervezési hiányosságok miatt elmaradtak. Szlovákia részesedése az állami támogatásokból a kémiai ipar tekintetében 1954-1957-re 9,7%-ra csökkent, a termelékenység visszaesett. A legnagyobb állami beruházás a Slovnaft kiépíté4 LONDÁK 2005. 5 A szlovákiai iparpolitikára bővebben ld. BARNOVSKŸ 1998. 149-159. p.; KoSÍANY 1977. 71. p.; LONDÁK 1998. 160-169. p. 6 Slovenskÿ národny archív, Fond národnej obnovy, 3. doboz, RieSenie mad’arskej otázky (szignatúra nélkül). 7 Státny archív v Bratislave, pobocka Sal’a (SABA-PS), Okresnÿ národny vÿbor v Galante, odbor vÿstavby (ONV-G-OV), 433. doboz, Vÿst.4963/1968, Návrh technicko-ekonomickej koncepcie komplexnej bytovej vÿstavby na roky 1971-1975 v Zsl. kraji. Statistická rocenka 29. p. 8 A magyar etnikai területen (is) zajló iparosítás szorosan összefüggött a gazdaság teljesítőképességével és az urbanizációval. Ezek a folyamatok a magyar kisebbségi társadalom gazdasági-szociális struktúráját alapjaiban megváltoztatták. A szlovákiai magyarság történetének ilyen szempontú vizsgálatával még adósak a kutatók.
