Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Helyi társadalmak? - Gaucsík István: Az iparosítás hatása Vágsellye átalakulására
230 Helyi társadalmak? se volt, amelynek egy részét 1957-ben adták át. A gazdaság tervezői és irányítói nem akarták észrevenni egyrészt az első ötéves terv kudarcát, másrészt az 1953-1954-ben jelentkező (első csehszlovák) gazdasági válságot.9 A csehszlovák gazdaság fő fejlődési irányairól és a kémiai ipar fejlesztéséről az 1958—1965-ös időszakban a CSKP XI. kongresszusán döntöttek. A kémiai ipar, amelynek energiaszükségletét a szovjet földgáz és kőolaj fedezte, az építőanyag-gyártás mellett szintén ekkor került az érdeklődés középpontjába. A mezőgazdaság számára a műtrágyagyártás szempontjából volt jelentősége, az iparnak pedig a szintetikus anyagokat biztosította. Ebben az időszakban a szlovákiai kémiai ipar három bázisát tervezték továbbfejleszteni, illetve kiépíteni: Pozsonyban a Slovnaft kőolajfeldolgozó üzemet, Kelet-Szlovákiában a tervezett kassai kohászati üzem termeléséhez kapcsolódó vegyiüzemet és Vágsellyén a műtrágyagyártásra szakosodott gyárat.10 A vágsellyei vegyipari üzem kiépítése A régióban előzmények nélküli Duslo Sal’a üzemet, amelyet a korábban főleg kereskedelmi és közigazgatási funkciókat ellátó kisvárosban 1958-tól építettek ki, az 1950-től kibontakozó, de előzményeiben és koncepcióiban 1945-ig visszavezethető erőltetett szlovákiai iparosítás legmarkánsabb modelljeként tarthatjuk számon.11 (2. kép) Az üzem a szocializmus alatt a nitrogénalapú mű9 LONDÁK 2006. 316. p. A nehézipar és a fegyvergyártás prioritásait követő gazdaságpolitika következtében Csehszlovákiában 1951-1953 között gazdasági válságtünetek jelentkeztek. Az 1953-as pénzreform negatív következményei ugyanakkor súlyosan érintették a lakosságot, mert a megtakarításaik nagyobbik része elveszett, az életszínvonal és a bevételek csökkentek, a munkások korábban megszerzett kedvezményeiket elveszítették. Ez váltotta ki a korszak egyik legnagyobb munkásfelkelését Pilzenben, 1953. június 1-jén. Körülbelül 20 ezer tüntető vonult az utcákra, és aznap estig, ideiglenesen megszűnt a kommunista államigazgatás. Az elégedetlenség a Skoda-művekben kezdődött, ahonnan átterjedt a város többi részére. A munkásokhoz, akik megtakarításaik megőrzését kívánták elérni és fizetésük elértéktelenedése ellen léptek fel, egyetemisták is csatlakoztak. A tüntetés délutánra kommunista- és rezsimellenes felkeléssé terebélyesedett. A délután folyamán a városba érkező megerősített karhatalmi, belügyi és katonai egyégek az ellenállást gyorsan felszámolták. Az összetűzések során haláleset nem történt. 200 tüntető és 48 karhatalmista sérült meg, több mint 600 személyt őrizetbe vettek. Politikai perek kezdődtek. Pilzenben 14 pert folytattak le, mely során 331 személyt ítéltek el. A bíróságon kívüli eljárások, kivizsgálások eredményeképpen sokan elveszítették munkahelyüket, mások emigráltak. KRAMER 1999. 17-22. p.; Pernes 2006. 10 BARNOVSKŸ 1975. 339-342. p.; TURÓAN 1960. 166., 173. (43. sz. táblázat), 244., 257., 317-326. p. 11 BARNOVSKŸ 1975. 216-217. p.
