Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Elmélet és historiográfia: a szocialista város elméleti és historiográfiai vitakérdései - Barta Györgyi: A szocialista városfogalom kétféle értelmezése
22 A szocialista város elméleti és histográfiai vitakérdései amelyek egy-egy nehéziparral, bányászattal foglalkozó óriásvállalat igényei szerint jöttek létre. Városi társadalmuk méretét és struktúráját a vállalat munkaerőigénye alakította: fiatal korösszetételü lakosság férfi többlettel, középszintű műszaki végzettséggel, a városból hiányzott a humán értelmiség. A nagyigényű tervek (övezetes kialakítás, a lakó- és termelő funkció szétválasztása, a város egységes kompozíciója, az ipari üzem szakrális elhelyezése, nagytömbös lakótelepek) általában hiányosan valósultak meg. Szocialista realista, majd modem stílusú, sivár, uniformizált városok jöttek létre szerte Kelet-Európábán és a Szovjetunióban. Az a véleményem, hogy e városok ezek alapján nem nevezhetők szocialistának: a felsorolt sajátosságok a szegényes viszonyok között megépített új ipari városok jellemzői. 2, A szocializmusban minden város szocialista 2.1. Kiindulópontok Komái János a szocialista rendszerről szóló átfogó elemzésében hangsúlyozta, hogy a klasszikus szocialista rendszer megértéséhez a politikai struktúrát kell elemezni.19 A szocializmus rendszerspecifikus alapelemei (amelyek egyértelműen elválasztják a kapitalista rendszertől): 1. A hatalom a kommunista párt kezében van, amely a marxista-leninista ideológiát vallja magáénak; 2. a tulajdon, amely túlnyomórészt állami tulajdont jelent; 3. a bürokratikus koordináció dominanciája, ami azt jelenti, hogy a rendszer szereplői, intézményei közötti kapcsolatokat, a társadalmi-gazdasági folyamatokat alapvetően nem a piaci, hanem a bürokratikus mechanizmusok szabályozzák. A rendszerspecifikus jelenségcsoportok között meghatározott oksági kapcsolatok állnak fenn. A kauzalitás határozott fő irányban érvényesül (ahol a hatalom a kommunista párt kezébe került, ott kialakultak a rendszerre jellemző többi specifikus jegyek is). Komái a szocialista rendszert vizsgáló kiváló művében azonban - a köz- gazdasági iskolák többségéhez hasonlóan - figyelmen kívül hagyta a térbeliség szempontját. Vajon hogyan jelent meg a szocialista rendszer a térben? Kiala- kultak-e olyan térbeli sajátosságai, amelyeket szintén rendszerspecifikusnak nevezhetünk, vagy legalábbis a rendszerspecifikus alapelemekhez köthetőknek tartunk? 19 KORNAI 1993.; 2007.
