Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Városhálózat, városfejlesztés: városhálózat, városfejlesztési politika - Feitl István: A magyar városi "lobbi" : a hatókör és a befolyás változása a szocialista korszakban
Feitl István: A magyar városi „lobbi” 189 rádió nyilvánosságával. Ide sorolhatjuk azt a bemutatótermet, amelyben a főváros fejlesztési tervének állandó kiállítása kapott helyet a Tanács körút beépítetlen telkén felhúzott ideiglenes épületben. Befejezés A Politikai Bizottság 1983 júliusában foglalkozott utoljára átfogó módon terület- és településfejlesztési kérdésekkel. A testület az 1970 óta eltelt éveket a területi különbségek mérséklődése időszakának látta. Beismerte azonban, hogy a falvak fejlesztése háttérbe szorult, a törpefalvak helyzete romlott. A környezetminőség romlását éles kritikával regisztrálta. Elismerte azt is, hogy az agglomerációs övezet kezelése nem volt megfelelő, a lakótelepek környezete sivár, a belső városrészek fokozatosan lepusztultak. Ezt követően a határozat megfogalmazta a terület- és településfejlesztés fő céljait. Ez - többek között - a súlyos hátrányt szenvedett településeket illetően korrekciót helyezett kilátásba, ugyanakkor kijelentette, hogy „a kis- és törpefalvak, tanyák gazdasági fejlődése mérsékelt lesz, esetenként visszafejlődésükre és megszűnésükre is sor kerül”.22 1985-ben országgyűlési határozattá emelkedett a terület- és településfejlesztés új hosszú távú koncepciója, amely igyekezett a meglévő redisztribuciós keretek között kiegyensúlyozottabb fejlődést biztosítani. Az arányosság szempontja érdekében jobban előtérbe kívánta állítani a közép- és kisvárosokat és a községeket. Kívánatosnak tartotta a városok és falvak közötti különbségek mérséklését. Előírta, hogy a városokat és vonzáskörzetüket összehangoltan kell fejleszteni. A hetvenes és nyolcvanas évek fordulóján - például az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézet kutatásai nyomán - már megjelent a tanácsrendszer és a településfejlesztés átfogó, ún. modellkritikája. Ez egyértelművé tette, hogy a központi és megyei redisztribúció, valamint a merev pénzügyi szabályozók keretei között a termelő ágazatok és az erős települések újra és újra létrejövő szövetsége újratermeli az egyenlőtlen fejlesztés mechanizmusait, az előnyök és hátrányok rendszerét. Az átfogó modellkritikára épülő radikálisabb átalakítás - nem utolsó sorban az egyre súlyosodé pénzügyi gondok miatt - nem tudott az állampárton belül utat törni magának. A nyolcvanas évek végén megjelentek olyan reformtervek is, amelyek már a rendszerváltás utáni önkormányzati szisztéma előképének tekinthetőek. Ezek az állami támogatás térbeli egyenlőtlenségének felszámolására, vagy módosí22 VASS 1988. 539. p.
