Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Városhálózat, városfejlesztés: városhálózat, városfejlesztési politika - Feitl István: A magyar városi "lobbi" : a hatókör és a befolyás változása a szocialista korszakban
190 Városhálózat, városfejlesztési politika tására, a civil kontroll, azaz az érdekvédelmi tömörülések, a kétszintű, de nem hierarchikus önkormányzatiság létrehozására, a helyben maradó és önállóan felhasználható forrástömeg jelentős növelésére és újfajta normatív finanszírozási alternatívák létrehozására, ezzel együtt a központi államhatalmi és irányító szervek szerepe teljes megváltoztatására irányultak. Hiába vált azonban egyre inkább elfogadottá, hogy az önigazgatás annyit jelent, hogy a tanácsok maguk döntenek a helyi ügyek mind szélesebb köréről, és ehhez egyrészt megfelelő jogokkal, másrészt gazdasági önállósággal és pénzügyi eszközökkel, valamint szervezési, működésbeli szabadsággal kell rendelkezniük. Ennek megvalósítására a területi politizálásban is az erős hatalmi kontroll peremfeltételeihez ragaszkodó nomenklatúrának már nem volt különösebb aspirációja. Az 1988-ban kibontakozó politikai válság idején az MSZMP Országos Értekezlete egy újabb tanácstörvény megalkotása mellett foglalt ugyan állást, de ennek kidolgozására nem maradt idő. BÁNLAKY 1987. BEREND T. 1971. BIBÓ 1975. Erdei 1974. Hajdú 2005. Hivatkozott irodalom BÁNLAKY PÁL: A helyi társadalom önkormányzati esélyei. In: Helyi hatalom - helyi társadalom. Szerk. PÁPAY ZSUZSA. Budapest, 1987. MM Vezetőképző és Továbbképző Intézet BEREND T. IVÁN: Fordulópont és ellentmondások az urbanizációban. Valóság, 14 (1971) 12. sz. 11— 18. p. BIBÓ ISTVÁN: Közigazgatási területrendezés és az 1971. évi településhálózat-fejlesztési koncepció. Budapest, 1975. MTA kiadás ERDEI FERENC: Magyar város. Budapest, 1974. Akadémia Kiadó HAJDÚ ZOLTÁN: Magyarország közigazgatási földrajza. Budapest-Pécs, 2005. Dialóg Campus Kiadó
