Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Városhálózat, városfejlesztés: városhálózat, városfejlesztési politika - Feitl István: A magyar városi "lobbi" : a hatókör és a befolyás változása a szocialista korszakban
188 Városhálózat, városfejlesztési politika tervre vonatkozó nagyszabású elképzeléseket, és ez meg is hozta eredményét. A Politikai Bizottság 1969. december 2-ai ülésén megszületett az áttörés,20 a következő esztendőkben a fővárosi beruházási összeg ugrásszerűen nőtt. így aztán a főváros legsikeresebben a hetvenes években lobbizott önmagáért, amikor az országos és helyi prioritásokat leginkább össze tudta kapcsolni. Úgy vált a szelektív-intenzív iparfejlesztési koncepció meghatározó bázisává, hogy ezzel megalapozta a még intenzívebb, tömeges lakásépítési beruházások folytatását, majd ezt igyekezett infrastrukturális beruházási tervekkel tovább bővíteni. Különösen a hetvenes évek második felétől áramlottak jelentős források a fővárosba. A Politikai Bizottság névlegesen elismerte az agglomerációs övezet súlyos gondjait, de erre a területre a távlati fejlesztési koncepció még a nyolcvanas évek közepére sem készült el. A Németh Károly-Sarlós István-féle vezetés tudatosította leginkább azt, hogy a központi szervekkel való alkukban a szaktudás, a felkészültség értéke egyre fontosabbá válik. Ismeretes, hogy az 1960-ban elfogadott általános rendezési tervet, amely nemcsak Budapestre, hanem annak környékére is vonatkozott, nem valamilyen miniszteriális szerv készítette elő, hanem a BUVÁTI. Ez a cég presztízsének jelentős növekedésével járt. A terv tartalmazta, hogy a főváros szűkebb területének környékén a telepítési, telekosztási, valamint a jelentősebb építési feladatok ügyintézését meg kell előznie Budapest Főváros Végrehajtó Bizottsága hozzájárulásának. Jellemző, hogy az erre vonatkozó rendelet kiadására nem került sor, bár azt a minisztérium előírta, hogy a főváros környékéhez tartozó 65 település általános és részletes rendezési tervét és a beruházások helyének kijelölését a Fővárosi Tanács VB-vel egyeztetni kell. A főváros szempontjából különösen fontos volt, hogy az ÁRT felülvizsgálatának előkészítését a hatvanas évek közepétől újra a BUVÁTI-ra bízták, de még fontosabb volt, hogy Sarlós István tanácselnök, Bartos István tanácselnökhelyettes, a tanácsi apparátus főosztályai, valamint a tervező vállalat, tehát a városvezetés a várostervezés között harmonikus együttműködés alakult ki, ami annyit jelentett, hogy sikerült a szellemi kapacitásokat magas színvonalon a tervezés szolgálatába állítani, és ezáltal ütőképesen fellépni az országos ágazati apparátussal szemben. Ez teremtett hátteret a főváros politikai vezetőinek az említett tervalkuk sikeres lebonyolításához. A Sarlós-Bartos kettős városfejlesztési intézet létrehozásának előkészítését is megkezdte, de ez 1970-es távozásuk miatt nem valósulhatott meg.21 Ebben az időszakban a főváros vezetői már sokoldalúan éltek marketing eszközökkel is, így a sajtó, a televízió és a 20 MOL M-KS 288. f. 5/506. ö. e. 21 PREISICH 1998. 40. p.
