Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Elmélet és historiográfia: a szocialista város elméleti és historiográfiai vitakérdései - Barta Györgyi: A szocialista városfogalom kétféle értelmezése
16 A szocialista város elméleti és histográfiai vitakérdései lölteket. Nagy változás, hogy ma már elenyésző a városi rang elérésével járó települési előny (a jogokban, finanszírozásban). Véleményem szerint a városi kritériumok tudományos meghatározása nem intézhető el egyszerű jogi besorolással. A várost olyan komplex társadalmi képződménynek tartom, amelynek kialakulása általában hosszú időt vesz igénybe. Ezért egy új város tudatos létrehozása rendkívüli, ritka és roppant erőfeszítést követel: az erőforrások, a központi akarat, a tőkekoncentráció olyan fokát, amelyre csak ritkán adatik lehetőség. A kérdés tehát az, hogy e hatalmas vállalkozások eredményeképpen valódi városokat sikerült-e létrehozni? A választ a különböző városfogalmak, illetve az új városok túlélési, megújulási képessége alapján teszteljük. Az egyik alapkritérium a település mérete. A népességszám bizonyos koncentrációja teszi racionálissá a szofisztikáit intézményrendszert és hálózatot, a szolgáltatások városokra jellemző körének megteremtését és működtetését. A különböző népességű országokban más és más az a küszöbérték, ami a várossá nyilvánításhoz szükséges, Magyarországon ez a küszöbérték kb. 10 ezer fő. A szocialista városok népességszáma - a letelepített óriásvállalat munkaerő- igénye miatt - meghaladta ezt a minimális léptéket, sőt, jellemző volt, hogy a lakosságszám kezdetben robbanásszerűen növekedett. A várostervek általá1. térkép. Ipán’árosok Magyarországon 1. Szocialista (ipar)városok; 2. Ipari városok; 3. Ipari városok lakófunkciókkal Forrás: BELUSZKY 2000. 413. p.
