Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Elmélet és historiográfia: a szocialista város elméleti és historiográfiai vitakérdései - Barta Györgyi: A szocialista városfogalom kétféle értelmezése
Barta Györgyi: A szocialista városfogalom kétféle értelmezése 17 ban kis- vagy középméretű városokra készültek. A különböző városi tipológiák szerint legalább 10-12 települést (Ajka, Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló, Oroszlány, Százhalombatta, Tiszaújváros, Várpalota, Ózd, Salgótarján, Tatabánya, Paks többnyire minden elemzésben szerepelt) lehet a szocialista városok közé sorolni. (1. térkép). Ezek sem egyveretüek, létrejöttük idejében, a meglévő településre való ráépülés, ipari jelleg, méret stb. tekintetében eléggé különböznek egymástól. Ami a városnagyságot illeti, 1970-ben e városok mindegyike elérte a 10 ezres lakosságszámot, Tatabányán közel 70 ezer, Dunaújvárosban, Ózdon és Salgótarjánban 40-46 ezer fő élt. A geográfusok szerint „a város a településállományon belül kialakult földrajzi munkamegosztás terméke; e munkamegosztásban a központi szerepkört betöltő település, amelyben a városi alapfunkciók megfelelő mennyisége és sokfélesége tömörült; olyan település, ahol a lakosság nem mindennapi igényeit kielégítő tevékenységek, intézmények koncentrálódtak”.14 A város „központi hely”, ahol az áruk, a tudás, a kultúra eszméi és termékei nagy mennyiségben és kínálatban vannak jelen, valamint a város és környéke, vidéke, régiója között cserélődnek. A közigazgatás, a gazdaság és a társadalom szervezésében a döntési helyek a városba települnek. így e funkciók kiemelt és megkülönböztetett intézményei (vállalati székhelyek, kutatóintézetek, kórházak, közép- és felsőfokú iskolák, színházak, múzeumok, önkormányzatok, bíróságok, bevásárló központok, áruházak stb.) a városokban találhatók. A szocialista városok terveiben e központi funkciók - mint a városi lét letéteményesei - csak részben szerepeltek, és főként csak a város saját lakosságának ellátására. És ezek is sokszor tervek maradtak, sokkal később, vagy sohasem épültek meg. Beluszky Pál 1967-ben végzett kutatása alapján mutatjuk be, hogy a szocialista városok milyen mértékben rendelkeztek központi szerepkörökkel. A központi szerepkörök (igazgatási-szervezési, kulturális, egészségügyi, kereskedelmi és egyéb szolgáltatások több mint 200 intézményét véve figyelembe) koncentrálódása alapján a magyar városok és városias települések (Budapesten kívül) 5 csoportját (rendjét) különböztette meg. 14 Beluszky-Győri 2005. 13. p.
