Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Városhálózat, városfejlesztés: városhálózat, városfejlesztési politika - Beluszky Pál: A várossá nyilvánítás gyakorlata Magyarországon 1945 után
Beluszky Pál: A várossá nyilvánítás gyakorlata Magyarországon ... 139 Ózd, Tatabánya, Csepel -, közlekedési központot - Hatvan - és a „legnagyobb magyar falut”, Orosházát emelték városi rangra. így 1950-ben, a várossá nyilvánítási gyakorlatban fordulatot jelentő évben 54 városa volt Magyarországnak (1. táblázat). A „fordulatot” a következő fontosabb események jelentették: • Természetesen messzemenően hatott a (funkcionális) városhálózat alakulására s a városi rang odaítélésének folyamatára s eredményeire az ország gyökeresen megváltozó politikai, állami és gazdasági berendezkedése. A szélsőségesen centralizált államban, a javak központosított s nagyarányú újraelosztása közepette a „hatalomnak” lehetősége nyílt a városodás- városiasodás folyamatainak erőteljes befolyásolására, s természetesen a városi rang - egyáltalán a közigazgatási berendezkedés - „tárgyában” kizárólagos döntéshozatalra. A városi rang odaítélése során a települések (ekkor nem létező) önrendelkezési jogát, a helyi elképzeléseket, a helyi lobbik javaslatait stb. a korszak kezdetén teljességgel mellőzhették (már ha lettek volna ilyenek), s csak a hatvanas évek végén, a hetvenes években kaptak szerepet a várossá nyilvánítási folyamatban a megyék mint másodlagos elosztási központok, a megyei lobbik. • A fordulat éve után s az 1950-es közigazgatási területrendezés nyomán gyors ütemben alakult át a magyarországi településrendszer. Rohamos növekedésnek-gyarapodásnak indultak az ipari és bányásztelepülések, új, szocialistának nevezett ipari települések nőttek ki a földből, alaposan megváltozott a megye- és járási székhelyek köre - Balassagyarmat helyett Salgótarján, Gyula helyett Békéscsaba, Esztergom helyett Tatabánya, Szentes helyett előbb Hódmezővásárhely, majd Szeged; más települések elvesztették e szerepkörüket, mint Sopron, Esztergom, Sátoraljaújhely, Baja, Makó, Mátészalka stb. -, közigazgatási szempontból eltűntek Budapest elővárosai és így tovább. Időszerűnek tűnt e változások „lereagálása” a közigazgatás részéröl. Nemzeti Parasztpárt terjesztett az országgyűlés elé, s amelyben mintegy 94-96, városukkal szorosan egybeszervezett területi egység képezte volna az ország középszintű igazgatását.
