Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Városhálózat, városfejlesztés: városhálózat, városfejlesztési politika - Beluszky Pál: A várossá nyilvánítás gyakorlata Magyarországon 1945 után
140 Városhálózat, városfejlesztési politika 1. táblázat.^ városi rangú települések számának alakulása, 1945-2009 Év (01.01.) A városok száma A városi népesség aránya (%) 1945 52 32 1950 54** 36 1960 63 40 1970 73 45 1980 96 53 1988 125 58 1990 166 62 1995 194 63 2000 222 64 2002 252 66 2006 289 67 2008 298 68 2009* 328 69 * 11. 01**E városszám nem tartalmazza a Budapesthez csatolt 6 várost. Forrás: Helységnévtárak, Területi Statisztikai Évkönyvek • 1948 és 1951 között készült az ország településhálózat-fejlesztési koncepciója. A koncepció végül nem emelkedett törvényerőre, s csak korlátozott nyilvánosságot kapott. A koncepció kijelölte a városi szerepkörű települések kívánatos körét is: 75 települést szemeltek ki a városi funkciók egyértelmű ellátására (2 osztályon felüli és 73 I. osztályú település), s a 81 II. osztályú központot is városias jellegű feladatokra jelölték ki. (A koncepció megfogalmazása szerint „a II. osztályba sorolt városok és községek a mezőgazdasági termelés politikai, gazdasági, igazgatási, kulturális stb. központjai, illetőleg ilyen központokká fejlesztendők”.) A koncepció tehát 156 várost tartott kívánatosnak az ország városi javakkal való ellátásához (2. táblázat), ez kereken háromszorosa volt a városi rangú települések akkori számának.
