Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Elmélet és historiográfia: a szocialista város elméleti és historiográfiai vitakérdései - Barta Györgyi: A szocialista városfogalom kétféle értelmezése
Barta Györgyi: A szocialista városfogalom kétféle értelmezése 13 hogy a szocialista rendszerben hiányzott a vállalatalapítók tömeges serege, magyarázatot ad a nagyvállalatoknak a vállalati szervezeti struktúrában elfoglalt domináns és folyamatosan növekvő súlyára. A szervezeti centralizációt ösztönző politika (a politikai felső vezetés ellenőrző-irányító szerepének megerősítése érdekében) a nagyvállalatokat megkülönböztetett hatalmi pozícióba juttatta.3 Elsősorban a bányászat és a nehézipar nagyvállalataiban dolgozó több tízezres munkavállaló tömeg elhelyezésére új városok, vagy városrészek építése vált szükségessé, különösen a „városhiányos” térségekben. A munkahely-lakóhely egységét megkövetelte a korabeli technológia is (a termelési folyamatban és a munkaerő szállításában is). A város egyetlen nagyvállalata és annak vezetése így a hatalom letéteményesévé vált mind a városban, mind pedig a városvezetésben.4 A társadalom A sajátos gazdasági szerkezet és városi adottságok, de leginkább az általános szocialista társadalmi keretek határozták meg a szocialista városok társadalmának sajátos struktúráját is. A szocialista város nehézipari nagyüzemei a fiatal, középszintű műszaki végzettséggel rendelkező, főleg férfi munkaerőt foglalkoztatták tömegesen, így az új városokban is fiatalos összetételű volt a helyi társadalom, férfi többlettel. A humán értelmiség a szerény városi elitben hiányosan volt képviselve. Lényegesen kisebbek voltak a társadalmi különbségek (nemcsak a kapitalista környezetben lévő városokhoz képest, hanem a szocialista országok hosszú történeti múlttal rendelkező városainak társadalmaihoz hasonlítva is), alig alakult ki szegregációs jelenség (a társadalmi deviancia viszont erős volt).5 Ezekben az új városokban más problémák jelentkeztek. Ahogy Szirmai Viktória írta Sztálinváros társadalmáról, „az ideáramló falusiak konfliktusai nem abból fakadtak, hogy a meglévő urbánus életmódhoz... kellett adaptálódni, hanem abból, hogy nem volt mihez alkalmazkodni”.6 3 BARTA 2002. 4 DOMANSKl 1997.; KÜHNE 2001. 5 SZELÉNYl 1971. 6 SZIRMAI 1988. 126. p.
