Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Elmélet és historiográfia: a szocialista város elméleti és historiográfiai vitakérdései - Barta Györgyi: A szocialista városfogalom kétféle értelmezése
14 A szocialista város elméleti és histográfiai vitakérdései A városépítés A városépítési alapelvek szinte kizárólag a település térszerkezetének kialakítására vonatkoztak. Germuska öt fő szempontot sorolt fel:7 az övezetesítést, vagyis a termelő és lakófunkciók szétválasztását,8 a város egységes kompozícióját (tervezett város, középpontjában egy monumentális főtérrel), az ipari üzem kiemelt, szinte szakrális elhelyezését a városban, a minőségi differenciálódás tudatos elkerülésének igényét, valamint a lakótelepek nagy tömbökben való megépítését. Ezek az alapelvek szinte sehol sem valósultak meg: a termelő- és lakófunkció szétválasztását szolgáló erdősávra nem maradt terület, vagy a szétválasztás a települési adottságok miatt már eleve lehetetlen volt; az időben folytonosan változó és csak részben megvalósított tervek a város egységét megbontották; az ipari gyárépületek magasztosságát megkérdőjelezte a mindenütt jelenlévő súlyos környezetszennyezés.9 A lakások méret- és minőségbeli különbségei és még inkább a lakáselosztás gyakorlata jelentős térbeli és társadalmi differenciálódáshoz vezetett az új városokban is.10 A hatalmas lakótömbök, szomszédsági egységek is akkor működtek volna hatékonyan, ha az egy-egy lakótömbbe zsúfolódott lakók kiszolgálására az ellátó infrastruktúra is megépült volna. A felépített városok, városrészek és lakótelepek elhelyezésére nagyvonalú térhasználat, kiterjedt zöldterületek, valamint alacsony belvárosi sűrűség volt jellemző,11 amit a jóléti elvekkel vagy az ingatlanpiac nélküli földhasználat következményeivel egyaránt lehet magyarázni. Ezt az értéket e városok egyike- másika még ma is élvezi. Smith megemlíti a tömegközlekedés szinte kizárólagos szerepét is.12 De ez inkább az általános szegénységgel volt magyarázható, mint valamiféle tudatos elvvel. Nem beszélve arról, hogy ez nem csak az új városok sajátja volt. A személygépkocsi szinte teljes hiánya kétségtelenül befolyásolta a városi térszerkezet kialakítását. A korszak szocialista realista építészeti stílusa archaizáló (klasszikus, monumentális) és eklektikus (nemzeti, romantikus) elemekből állt. A példakép a szovjet historizáló-monumentális építészet volt. Kevés lakás épült ebben stílusban (különösen Magyarországon), inkább a gyárépületek és a középületek 7 GERMUSKA 2004. 8 MARKOS 1962. 9 Szirmai 1988.; Domanski 1997. 10 KONRÁD-SZELÉNYI 1971.; DOMANSKI 1997. 11 SZELÉNYI 1971. 12 Smith 1996.
