Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Elmélet és historiográfia: a szocialista város elméleti és historiográfiai vitakérdései - Barta Györgyi: A szocialista városfogalom kétféle értelmezése
12 A szocialista város elméleti és histográfiai vitakérdései 1. A tradicionális megközelítés: a városi jellegzetességek alapján 1.1. A definíció elemei A szocializmus idején, inkább a vége felé, de a rendszer eltűnése után is sok szakember foglalkozott a szocialista városokkal. Szocialista város-definíciók sora született meg, ezek nagyobbik fele a városi jellegzetességeket gyűjtötte össze, más részük annak alapján igyekezett meghatározni e sajátos városi típust, hogy kijelölte helyüket a nagyobb társadalmi-gazdasági, illetve települési rendszerekben. Kétségtelen, hogy a szocialista város a korszak kezdetén ideológiai fogalomként,1 a modernség, a társadalmi egyenlőség és jólét kifejezéseként is megjelent a gondolkodásban, de utólag már nem szükséges ennek szerepével foglalkoznunk. Az álmok, vágyak, tervek időszaka elmúlt a szocializmussal együtt, és ma már a megvalósult eredményekkel mérjük a múltat. A szocialista város mint komplex társadalmi-gazdasági képződmény, állandó vitát, szinte megoldhatatlan dilemmát okoz a különböző szakmák képviselőinek. Mit tart a szocialista város meghatározásában elsődleges jegynek a geográfűs, a szociológus, a történész, a közgazdász, a jogász vagy az építész? Egyáltalán, a rokontudományok szakértői figyelnek-e egymás véleményére? Nem nagyon... A szocialista város meghatározásának különböző megközelítéseit ez a sokféleség, az elsődleges és másodlagos jegyek keverése, bizonyos szempontok beemelése, míg mások figyelmen kívül hagyása jellemzi. A gazdaság Szinte mindegyik megközelítés kiemeli az ipar, ezen belül is a nehézipar, illetve a bányászat domináns szerepét a szocialista város létrejöttében. A szocializmus időszaka a modem tömegtermelő iparosodással esett egybe, nyilvánvaló, hogy a felzárkózási törekvések eszközét, a gazdaság húzóerejét látták az ipar, elsősorban a nehézipar felgyorsított fejlesztésében.2 Fontos szempont volt az egy nagyüzem létesítéséhez kapcsolódó város- és iparfejlesztés. A szocialista országok állami iparfejlesztésének meghatározó szereplője volt a nagyvállalat. Az erőforrásokért folytatott küzdelem, a vállalati növekedésért és a nagyvállalatiságért folyó presztízsharc, valamint az a tény, 1 Szirmai 1988.; Germuska 2004. 2 FRENCH-HAMILTON 1979.; SZIRMAI 1988.; PAPP 1989.; WECZLAWOWICZ 1992.; ALEKSANDROWICZ 1999.; GERMUSKA 2004.
