Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Város - Emlékezet - Mítoszképzés : Várostörténet és oral history - Juhász Katalin: Rákosi Mátyás Kultúrház – a szocialista kultúra fellegvára
114 Város - emlékezet - mítoszképzés ő is úgy beszélt az immár másodszor megnyitott kultúrházról, mintha az nem lenne azonos az OTI által májusban átadott épülettel. Fel kell figyelnünk a kultúrház két ünnepélyes átadási ünnepségének dátumára is. Mind az 1949. májusi választások előtti napokban a megszerzett hatalmat legitimálni kívánó, mind a hároméves terv utolsó napjaiban már regnáló kommunista rezsim számára kiemelkedő teljesítményként volt értékelhető, és (mai szóval) „PR-értékkel” bírt e jelentős munkásmozgalmi hagyományokkal rendelkező helyen épült intézmény átadása. Az angyalföldi kultúrház elnevezése Rákosi Mátyás kultuszának37 megtestesülése. Hasonló mechanizmusok mentén zajlott, mint Lenin, Sztálin és más kommunista hősök (sőt a háború előtt Horthy és felesége38) nevének felhasználása. Előbb a politikai rendszer közvélemény-formálói által kialakított értékelések jutottak el a társadalom különböző csoportjaihoz, majd a rendszer legitimációját erősítő propagandában éppen ezen a csoportok (felsőbb útmutatás alapján megfogalmazott) állásfoglalásait használták fel.39 A kultúrház elnevezése hasonló módon történhetett, mint például az új Árpád hídé, amelyet a Magyar Acélárugyár Nemzeti Vállalat összes dolgozójának a budapesti polgármesterhez intézett javaslata nyomán Sztálinról neveztek el. (Ugyanebben a levélben az angyalföldi dolgozók a Róbert Károly körút neve helyett a Rákosi Mátyás körút, az Angyalföld helyett pedig a Rákosi-város elnevezést kérték a városvezetéstől.)40 Mindez pedig alig több mint három évvel annak a kilencéves periódusnak a lezárása után történt, amelyben (1938-1945 között) Angyalföld hivatalos neve Horthy felesége után Magdolnaváros volt. A kultúrház december 30-i esti megnyitó ünnepségén megjelent Révai József népművelési, Ratkó Anna népjóléti, Zsofinyecz Mihály nehézipari miniszter, Kovács István a Központi Vezetőség titkára, Drahos Lajos az országgyűlés elnöke, valamint a Nagy-budapesti Pártbizottság tagjai és a művészeti élet korabeli, rendszerhünek számító kiválóságai is. Az ünnepi beszédet Pongrácz Kálmán, a vasmunkásból lett fővárosi polgármester41 tartotta. Ebben többek között elmondta, hogy a kultúrház kialakítását a szovjet modell szerint végezték. Annak kapcsán, hogy ez az első ilyen jellegű művelődési intézmény a főváros37 A Rákosi-kultuszról ld. például: APOR 2007., 2008. A kommunista vezérkultuszokkal kapcsolatban tágabb összefüggésekre mutat rá APOR 2006. 38 Ld. a Horthy-kultusszal és a Magdolnaváros elnevezéssel kapcsolatos 16. jegyzetet és a hozzá tartozó szövegrészt. 39 Erről bővebben a Lenin körút elnevezésével kapcsolatban ld. VÖRÖS 2008. 40 A dokumentumot levéltári források alapján idézi VÖRÖS 2008. 571-572. p. 41 Pongrácz Kálmán vasmunkás 1949. július 20-án lett polgármester. (Népszava, 1949. július 21. 3. p., Szabad Nép, 1949. július 21. 3. pFővárosi Napló, 1949. no 29. 1. p.) A II. világháború utáni „új értelmiség”-ről ld. MAJTÉNYI 2005.
