Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Város - Emlékezet - Mítoszképzés : Várostörténet és oral history - Juhász Katalin: Rákosi Mátyás Kultúrház – a szocialista kultúra fellegvára
110 Város - emlékezet - mítoszképzés 2. kép. A Rákosi Mátyás Kultúrház 1950-ben AHGy. Fotótára Több visszaemlékező szerint25 a II. világháború befejezésekor az épület már szerkezetkészen állt, és a lakható két oldalszárnyat azonnal önkényes beköltözők26 foglalták el. A kultúrházzal szemben épített szülőotthon megnyitása előtt ugyancsak a félig kész kultúrházban rendelt a körzeti orvos is. 1948 őszén már költözésre készen állt az összes lakás, de az első emeleti kultúrotthon- ban még folytak a munkálatok. A hivatalosan kijelölt lakók közül elsőként a Novák család költözött be. Ők az alagsori házmesteri lakást foglalták el, és még húsz év múlva is itt laktak.27 A családfő Novák János gondnokként, felesége mozipénztárosként dolgozott a művelődési házban. Nyugdíjazásukat követően is a lakásban maradtak, csak az 1980-as nagy felújításkor költöztek el.28 25 Hollósy (Burján) Sándor, Jelenics József szóbeli, Matéz Miklósné sz. Penczi Piroska (AHGY IR.86.247.1.) írásos visszaemlékezése. 26 Angyalföldön a számos lakásépítő akció ellenére is folyamatosan rendkívül nagy volt a lakáshiány, így minden lehetséges helyet lakók foglaltak el, s az önkényes lakásfoglalás is megszokott jelenség volt. A háború utáni rendezetlen viszonyok közepette kézenfekvő ötlet lehetett az önkényes lakásfoglalás. Hasonló lakásfoglalásokról tudunk például az épülő Fias- tyúk utca környéki lakótelepeken az 1956-os forradalmat követő néhány hónapban. (JUHÁSZ 2006. 65-66. p.) 27 Erdélyi 1969. 84. p. 28 Illés József szíves közlése alapján, aki 1977-től dolgozik a művelődési házban. Odakerülése- kor a házaspár mindkét tagja már nyugdíjban volt.
