Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Város - Emlékezet - Mítoszképzés : Várostörténet és oral history - Juhász Katalin: Rákosi Mátyás Kultúrház – a szocialista kultúra fellegvára
Juhász Katalin: Rákosi Mátyás Kultúrház - a szocialista kultúra fellegvára 111 Az „angyalföldi kultúrház” (1949. május 12.) 1949. május 13-án, a választások előtt két nappal - nyilván a választási propaganda keretében - néhány soros híradások tudósítottak arról, hogy Gallai Lajos, az OTI elnöke a hároméves terv részeként május 12-én ünnepélyesen átadta Bognár József polgármesternek az „Angyalföldi kultúrházat”.29 A főváros nevében Simon Lajos alpolgármester köszönte meg az OTI munkáját, „Láng László elvtárs, az MDP XIII. kerületi szervezetének titkára pedig kijelentette: Angyalföld büszke erre az épületre, amely a szocialista kultúra otthona lesz.”30 Egy másik tudósítás szerint „Az OTI a József Attila kertvárosban három- emeletes kultúrházat épített az angyalföldi dolgozók számára. A pirostéglás, barátságos épületben könyvtár, olvasóterem, sportterem, tornaterem, büfé, óvoda lesz, az alagsorban pedig olcsó söröző és vacsorázó helyet rendeznek be. Budapest egykor legelhanyagoltabb kerülete a kultúrházzal állandó színházhoz is jutott: a főváros legjobb társulatai, a nagy színházak élvonalbeli színészei jönnek ide vendégszereplésre”.31 Az avatási ünnepség alkalmából készült fotón a nemzeti színű drapériákkal feldíszített épület látható, egyelőre vörös csillag nélkül. A hírek ugyan a kultúrház átadásáról szólnak, de csak jövő időben sorolják fel az épület kulturális részlegeit. Valójában csupán a földszinti óvoda és a könyvtár helyiségei voltak készen, s az építők tervei szerinti étterem és söröző kivitelezése is elmaradt. Ez utóbbi esetében tűzrendészeti és egészségügyi okokra hivatkoztak, de valószínűbbnek látszik, hogy az OTI-nak már sem megfelelő kapacitása nem volt, sem érdeke nem fűződött a munka teljes befejezéséhez, hiszen az épület azonnal a Fővárosi Ingatlankezelő Vállalat kezelésébe került. Az 1949 májusától decemberig terjedő időszakban még nem folyt a házban kulturális tevékenység, legalábbis semmilyen adat nem támasztja ezt alá. Ennek oka egyszerűen az volt, hogy az emeleti nagyterem még nem készült el teljesen, és a berendezés is hiányzott. (Ez már nem az OTI, hanem a fővárosi vezetés dolga volt.) Mindössze egy szerény híradás tudósít arról, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1949. november 20-án 5000 kötettel nyitotta meg új fiókkönyvtárát az Angyalföldi Kultúrházban,32 és az óvoda is megkezdte működését. 29 Szabad Nép, 1949. május 13. 8. p. Az AHGY adattárában további két azonosítatlan újságkivágást őriznek, az egyikben a feldíszített kultúrház épületét ábrázoló fotó is látható. A cikkek forrását nem sikerült megtalálni, de biztos, hogy nem a Szabad Népből vagy a Népszavából valók. 30 Szabad Nép, 1949. május 13. 8. p. 31 Az AHGY-ben őrzött, azonosítatlan eredetű fényképes tudósítás részlete. 32 Világosság, 1949. november 20. p. 8. p.
