Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Város - Emlékezet - Mítoszképzés : Várostörténet és oral history - Juhász Katalin: Rákosi Mátyás Kultúrház – a szocialista kultúra fellegvára
106 Város - emlékezet - mítoszképzés befizetőhelyeiket, sőt egyes vendéglőket, kocsmákat is használtak közösségi térként, és ezeken a helyeken igyekeztek a művelődés különböző formáit is megteremteni.9 „A gyárak és a vasút közé beékelve, füstös, poros és miazmás párákkal telített levegőben éljük le mindennapjainkat. Lakásaink siralmasak, ruházatunk rongyos, mindenütt szegényszag terjeng, amerre járunk. (...) Nekünk van a legnagyobb szükségünk világosságra, kultúrára és szervezkedésre, hogy ezekkel és ezáltal megteremtsük magunknak az élethez, a kultúrához és az emberi sorshoz való lehetőséget.”10 - hangzott el Malasits Géza nemzetgyűlési képviselő beszédében. Az 1920-as évek végére a XIII. kerületben (a könyvállomány nagysága és a tagok létszáma szempontjából) négy jelentősebb szakszervezeti könyvtár működött.11 A munkásság öntevékeny művészeti mozgalma - dalárdák,12 szavalókórusok, színjátszó csoportok - kifejlődésének színterei szintén a különböző egyletek voltak. A Kerekes utcai Munkásotthonban az 1920-as évek végétől igen élénk kulturális élet bontakozott ki.13 A két világháború között a Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter nevével fémjelzett művelődéspolitika igyekezett növelni az állam szerepvállalását és irányító szerepét az iskolán kívüli népművelésben. Ezt többfajta szervezet tevékenységét befogadó, művelődési otthon-jellegü intézmények, 9 1895-ben a Népszava tudósítása szerint már több, a Váci úti gyárak munkásaiból alakult egylet működött a mai XIII. kerületben. A Vas- és Fémmunkások Önképző és Segélyző Egyletének VI. kerületi fiókja a Külső Váci út 132-ben, a Vasöntők Szakegylete a Külső Váci út 13-ban, a Huber-féle vendéglőben szerveződött meg. Itt működött a Budapesti Munkásképző Egylet 1892 januárjában megalakult kültelki fiókja is. Népszava, 1895. március 29. melléklet 2. p. 1904-ben a vas- és fémmunkásoknak már három helyi csoportja is működött: a Külső Váci út 56-ban a Nagy Péter-féle vendéglőben, a Gömb utca 25-ben és a Külső Váci út 127-ben. A kazánkovácsok és hídépítők egyleti helyiségeit a Külső Váci út 115-ben, a kovácsokét a Külső Váci út 109-ben találjuk ekkor. A pénzszekrény-lakatosok a Lehel utca 21-ben, a Gattó-féle vendéglőben, a vas- és ércöntők a Fóthi (ma Kassák Lajos) út 26-ban tartottak fenn befizető helyiségeket. Az olasz munkások szakegylete a Visegrádi utcában működött. Népszava naptára az 1904. évre. 10 „Mi angyalföldiek...!” Malasits Géza nemzetgyűlési képviselő beszéde (Szállító és Fuvarmunkások Szaklapja, 1925. 5—6. sz. 2. p.) 11 Ekkor a szakszervezetek fővárosi könyvtárhálózata már közel 100.000 kötet könyvvel rendelkezett (SZILÁGYI 1961. 77. p). Angyalföldön volt könyvtára a vasmunkások helyi csoportjának, a Famunkás Szövetségnek, a rézesztergályosok Reitter Ferenc utcai munkásotthonának, valamint a Szállítási és Közlekedési Munkásotthonnak is. AHGY Irattár 86.294.1 A kerület könyvtárai. 12 Az egykori Angyalföldön több, hosszabb-rövidebb életű dalárda működött, közülük a legelső és talán a legismertebb, a Kültelki Munkás Dalárda 1903-ban szerveződött meg. 13 Bővebben ld. SZABÓ 2007. 81-103. p.
