Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Város - Emlékezet - Mítoszképzés : Várostörténet és oral history - Juhász Katalin: Rákosi Mátyás Kultúrház – a szocialista kultúra fellegvára
Juhász Katalin: Rákosi Mátyás Kultúrház - a szocialista kultúra fellegvára 107 illetve a gyári szabadidő-intézmények létesítésével és támogatásával kívánta elérni, egyúttal ellensúlyozva ezzel a munkásmozgalom hatását.14 Az igen fejlett munkásmozgalommal rendelkező Angyalföldön többször - például a Közlekedési Munkásotthon felépítése kapcsán is - megfogalmazódott a gondolat, hogy a Szociáldemokrata Párttal és a Szakszervezeti Tanáccsal együttműködve, a Kerekes utcai telken egy általános angyalföldi munkásotthont építsenek fel,15 azonban a fővárosnak ebben az egyik legjelentősebb gyáripari központjában mégsem jött létre az újpestihez, a csepelihez vagy a kispestihez hasonló munkásotthon. A XIII. kerület, amelyet 1938-ban az egykori V. és VI. kerület kültelki részeiből hoztak létre, a terület adottságaiból következően (fejlődő gyáripar, dinamikusan növekvő munkáslakosság és állandó szociális feszültségek, lakáshiány, munkanélküliség, bűnözés) továbbra is az állami szociális akciók egyik kiemelt helyszíne volt. Mindez a terebélyesedő Horthy-kultusszal párosulva azt eredményezte, hogy az új kerületet Horthy Miklós feleségének keresztneve után Magdolnavárosnak nevezték el.16 „Vitéz Nagybányai Horthy Miklósné nyomorenyhítő akciója kiterjed ma már az egész ország területére, de kétségtelen, hogy ennek a szociális apostolkodásnak áldásos eredményeiben legnagyobbrészt fővárosunk szegényei, ezek között is a támogatásra legjobban rászoruló XIII. kerületi ínséges és szenvedő magyarok ezrei részesülnek. Itt igyekszik áthidalni a vagyonmegoszlás súlyos szakadékait, elviselhetőbbé, otthonosabbá és meghitté tenni a nyomorgók otthonát. Vajha valóra válnának azok az őszinte sorok, amelyek e városrész elnevezésével kapcsolatban napvilágot láttak: jobb, szebb lesz egy szegény és szerencsétlen városrész, új élet támad a hepe-hupás beépítetlen telkeken és az emberi szolidaritástól ragyogó név fényességében eltűnik a sötét és borzongató fogalom, amelyet eddig Angyalföld néven ismertünk és nagyon-nagyon szeretnénk elfelejteni”.17 Az idézett szöveg jellegzetes példája az angyalföldi lakás- és iskolaépítkezésekkel, illetve egyéb szociális jellegű intézkedésekkel kapcsolatban a 19. század végétől az 1940-es évek végéig megjelent közleményeknek, amelyek14 1938-ban 1580 kultúrházat és termet számoltak össze szemben az 1931. évi 798-cal. 1932- ben a felnőtt lakosság csaknem fele tagja volt valamilyen egyesületnek. (ANDRÁSSY 1991. 11-12. p.). 15 Szállító- és fuvarozómunkások szaklapja, 1925. március 12., 3 p. 16 A Horthy-kultuszról Id. ROMS1CS 2007., TURBUCZ 2009a., 2009b. A Horthy-kultusz egyik megnyilvánulási formája volt a közterületek, vagy közmtézmények Horthyról való elnevezése (TURBUCZ 2009b. 150. p.). A kormányzó feleségének ilyen jellegű tiszteletéről jóval kevesebbet tudunk, az említett Horthy-kultuszt vizsgáló tanulmányok sem foglalkoznak vele. 17 Szent István Város, (a Külső Lipótvárosi Keresztény Kör folyóirata) 1935. 1. sz. 15. p.
