Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Éder Katalin: Mezővárosok és plébániatemplomok a középkori Hegyalján
Éder Katalin: Mezővárosok és plébániatemplomok ... 133 után, funkcióját királyi kápolnaként is feltételezve, annak környékére, egészen pontosan a plébánia telkére helyezte. Ezt valószínűsíti a kápolna közelsége mellett a telek mérete, a folyóhoz való közelsége is, de sem írott, sem régészeti kutatások nem támasztják alá. A királyi birtoklásnak azonban a 14. század utolsó évtizedében vége lett, ekkor a település mintegy 40 évre a Perényi családhoz került, majd a Pálócziak birtokolták egészen a mohácsi csatavesztésig. Ennek megfelelően két kúriáról tudunk a település két végén. Mivel a Pálócziak két ága egy időben élt a településen, valójában egy harmadik rezidencia is volt itt: a Bodrog partján a forrásokban alsó várként említett épület. 2. kép. A sárospataki feltárt castellum alaprajza (Forrás: DANKÓ 1990.) A Perényiek udvarháza valószínűleg a város déli részén, a városmagban állhatott. A Pálócziak egyik kúriája a Bodrog partján helyezkedett el, a másik a város felső, északi végén, a mai Szél-dombon, a városmagtól kb. 1 kilométerre északra, a plébánia- templomtól északkeletre fekszik, közel a Nagy úthoz (ma Dobó Ferenc utca), amely összekapcsolta a településsel.39 Az eredeti kúria építési idejét pontosan nem ismerjük, 39 Danko 2004. 31-34. p.
