Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Éder Katalin: Mezővárosok és plébániatemplomok a középkori Hegyalján
134 Tanulmányok 1461-ben említik először az épületet,40 majd 1465-ben Pálóczi László már arra kap királyi engedélyt, hogy ezt a kúriát vár módjára árokkal, falakkal és védőmüvekkel erősítheti meg.41 Ezt az épületet sikerült feltárni J. Dankó Katalinnak: egy 40x40 méteres, két méter vastag kőfallal megerősített terület északkeleti sarkában két torony között egy palotaszámy állt. Az épület bejárata az északnyugati torony alatt volt, az előkerült leletanyag 14-16. század közötti időszakra keltezhető.42 A castellum építése a királyi engedély alapján a 15. század második felére datálható, a korábbi, 14. századra tehető leletanyag a castellum előtt itt állt kúria építési idejére, a rezidencia első periódusára utalhat. Ebben az esetben azt a megfigyelést tehetjük, hogy az eredetileg királyi kézben levő település a 14. század végére kialakult központját, ahol a plébániatemplom, valamint vélhetően a királyi kúria, illetve a közelben a Bodrog átkelőhelye is volt, az új birtokos Perényi család elhagyta. Új rezidenciáját a város déli végén alakította ki, ahol a domonkos kolostor a 13. század első harmada óta állt. Amikor azután Patak a Pálócziak kezébe került, ők a település ellentétes végét választották a családi kúria számára, ám valószínűleg egy már korábban is valamilyen központnak használt helyet, amelyre a 14. századi leletanyag is utal. Itt ekkor már kialakulóban volt egy kisebb egyházi centrum, így a Pálóczi család ebbe a plébániatemplomtól távol, a koldulórendekre jellemzően a település széli egyházi megtelepedés mellett építette fel rezidenciáját, így a településen belül külön központot, szinte városrészt alakított ki a maga számára. Ezt támasztja alá egy 1461. évi oklevél is, amelyben a birtokos család a közelben futó, Hécze néven említett utcát kívánja benépesíteni. Ezért Pálóczi László országbíró az utcának és az itt lakó népeknek kedvezményeket és kiváltságokat szerez az uralkodótól, amelyek elsősorban a királynak fizetendő és nyújtandó szolgáltatások alóli felmentést jelentik.43 A pataki castellumokon kívül a hegyaljai mezővárosok közül ilyen reprezentatív megoldásokat - jelenleg - nem ismerünk. Az újhelyi vár kezdetben uralkodói kézben volt, majd a késő középkor során a birtok - csakúgy, mint Patak - a Perényiek, utóbb a Pálócziak kezébe került. Ekkor a vár már csak gazdasági szerepet tölthetett be, hiszen mindkét birtokos család rezidenciája a jelentősebb oppidumban, Patakon feküdt. Tokaj castelluma 1410 és 1412 között épült az Árpád-kori vár helyére, annak megmaradt tornya köré, feltételezhető lakói a birtokosok voltak. Az egykori vár területén csak a közelmúltban kezdődtek régészeti kutatások.44 40 Dl. 15664. (Arcanum CD) 41 Koppány 1999. 195. p.; Dankó 1990. 217-226. p. 42 Koppány 1999.195. p.; Dankó 1990. 217-226. p„ RF 1989. 70. p. 43 Dl. 15664. (Arcanum CD) 44 KOPPÁNY 1999. 236. p. A feltárásokat Makoldi Miklós vezeti.
