Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)

Recenziók

Resources of the City. Contributions to an Environmental History of Modern Europe.

Szerk.: SCHOTT, DIETER - LUCKIN, BILL - MASSARD-GUILBAUD, GENEVIÈVE Aldershot - Burlington, USA - Singapore - Sydney, 2005. Ashgate. (Historical Urban Studies) 285 p.

„Mi más lehet a környezettörténet, ha nem a jelen környezeti és társadalmi problémáinak történeti olvasata?” - teszi fel a kérdést Gabriella Corona (98. p.), a tanulmánykötet egyik szerzője. Dieter Schott szerkesztő lényegre törő historiográfiai bevezetőjében kifejti, hogy a fenntartható fejlődés problémakörének előtérbe kerülése mekkora szerepet játszott a történészek nézőpontjának megváltozásában. A kötetben szereplő témákat a modern városok esetében korábban főként olyan összefüggésben kutatták, hogyan épültek ki azok az infrastrukturális és intézményi rendszerek, amelyek a városokat ellátták a növekedéshez és a fokozódó bőséghez, kényelemhez szükséges erőforrásokkal. A természeti eredetű erőforrások (víz, energiahordozók, nyersanyagok stb.) véges és az ökoszisztéma súlyosan veszélyeztetett voltának általános felismerése viszont azt a szempontot állítja előtérbe, hogy a városok mint komplex rendszerek milyen anyagcserét folytatnak környezetükkel („társadalmi metabolizmus”), s miközben a környezetet használják, hasznosítják, milyen változásokat idéznek elő benne, s e változásokra hogyan reagálnak. Az ilyen szemléletű városi kömyezettörténet új megközelítést jelent a környezettörténet szokásos témáihoz képest is. Az USA-ban, ahol ez a kutatási irány a legkorábban - 1970-es évekre visszanyúló előzmények után az 1990-es években - kibontakozott, kifejezetten a környezettörténet azon irányzatával szemben fogalmazta meg magát, amely kizárólagos tárgyának a természeti környezet veszélyeztetettségét tekintette.

Az irányzat egyik úttörője, a kötetben tanulmánnyal is szereplő J. A. Tarr szerint a városi környezettörténet főként az alábbi témaköröket öleli fel: az épített környezet és a városban folyó emberi tevékenység hatása a természeti környezetre; az ennek eredményeként előálló környezeti problémákra adott társadalmi válaszok; a természeti környezet hatása a városban folyó életre; város és vidéke kapcsolatának környezeti aspektusai; a faji, osztály- és a társadalmi nemi tényezők szerepe a környezeti hatásokkal összefüggésben.

Ez utóbbi kérdést vizsgáló dolgozatok, sajnálatos módon, nem kerültek a kötetbe. Ugyanakkor Bili Luckin tanulmánya, amely az amerikai és a brit kömyezettörténet kibontakozását, motivációit, szemléleti kereteit hasonlítja össze, azt hangsúlyozza, hogy az amerikai kömyezettörténet város felé fordulását nagymértékben befolyásolta a polgárjogi mozgalmak hagyománya és az ebből eredő ,, environmental justice" koncepció. Annak vizsgálatára ösztönzött, hogy a különböző fajhoz, társadalmi osztályhoz, nemhez tartozók a múltban mennyire voltak egyenlőtlen mértékben kitéve a káros környezeti hatásoknak, és mennyire egyenlőtlenek voltak a jó minőségű környezet iránti esélyeik.

Európában a városi kömyezettörténet mint önállósuló kutatási irány a nemzetközi színtéren csak az ezredfordulóhoz közeledve jelentkezett. Jelen kötet alapját egy 2002-ben Leicesterben megtartott tanácskozás képezi. A középpontba helyezett „resources” fogalom alatt mindazon - anyagi és nem anyagi - környezeti javakat és erőforrásokat értik, amelyeket a városok és lakosaik hasznosítanak és használnak, azaz nem csak a vizet vagy a nyersanyagokat, hanem pl. a tiszta levegőt, a kellemes lakóhelyi környezetet is. Azt a kérdést járják körül sokféUrbs. magyar várostörténeti évkönyv ív. 2009.405^tos. P.