Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Nagy Ágnes: A lakásügy: magánügy és közügy határa a népi demokrácia kezdetén
Nagy Ágnes: A lakásügy: magánügy és közügy határa... 269 delmi Minisztérium alkalmazottja volt, és szakaszvezetői beosztásban Tildy köztársasági elnököt fuvarozta éppen.28 Két évvel később, 1948 tavaszán Hapek már a KATPOL-on dolgozott, és ottani kollégájával, egy 46 éves nyomozóval együtt távolították el véglegesen özv. Stolnickinét a lakásból.29 A két asszonyról, anyáról és lányáról szintén éppenhogy csak van valami információnk. Míg 1946-ban a rendőrségen tanúként tett vallomásaik során felvett személyi adataik, valamint 1949-ben a választói névjegyzék szerint is háztartásbeliek, addig 1950-ben a választói névjegyzékben Hapekné segédmunkásként, özv. Siposné pedig az „áll.párti” rövidítéssel jelölt foglalkozással lett lajstromba véve.30 31 Bár a rövidítés ritkasága folytán csak találgatásokat enged meg, a „párt” szó szereplése elárul egyfajta kötődést. A KATPOL már önmagában sem hagy túl sok kétséget afelől, hogy Stolnickinénak a kommunisták körein belül is kikkel volt dolga. Siposék széles skálán mozgó érdekérvényesítése kereknek mondható képet ad az intézményes struktúrák egyfajta logikába illeszkedő használatáról, még úgy is, hogy a lakáshivatal előtti magatartásukat egyáltalán nem ismerjük. A honvédelmi minisztériumi szolgálat (talán már ekkor is a KATPOL keretei között) magyarázatot szolgáltathat arra, hogy 1946 májusának közepén, alig két hónappal a jogszabály hatályba lépését követően hogyan is lehettek nyomban tisztában az 1946. évi VII. törvénycikkben rejlő lehetőségekkel: azzal, hogy a „demokratikus államrend” védelmében megteremtett büntetőjogi eszköz a hétköznapi vitákban felhasználható fegyver. Kompetenciájuk kétféle értelemben is fennállt: egyrészt tudtak az eszköz létéről és használathatóságáról, másrészt ismerték a megfelelő paneleket, amelyek segítségével alkalmazni lehetett. Az, hogy vajon a politikai feljelentés mellett, azzal párhuzamosan a járásbírósági ügy megindítása - vagyis egy köztörvényes büntetőeljárás kezdeményezése - Siposék ötlete volt-e, vagy ezzel a lépésükkel csak a velük szemben és az ő módszereiktől eltérő utat járó Stolnickiné fellépésére válaszoltak, nem eldönthető. E tekintetben egyetlen támpontunk a két párhuzamos járásbírósági ügy időrendisége: a bíróság egy hónappal korábban hozott ítéletet a Sipos Mihályné és társa elleni bűnügyben, mint az özv. Stolnicki Guidóné elleni ügyben. '1 Ami viszont a harmadik mozgósított eszközt illeti, Siposék megint csak egy jellegzetes fegyverhez folyamodtak. A konfliktus 1948. március 30-án, két héttel Siposék talán ezúttal végre is hajtott kilakoltatását követően és két nappal a Stolnickiné elleni ügyben tartott népbírósági tárgyalás és ítélethozatal előtt a Kommunista Párt délelőtti lapjában, a Szabadságban, a laptól megszokott módon kapott nyilvánosságot. Az ügyet lakcímmel és nevekkel 28 „[...] férjem előre megmondta, hogy aznap két órára jön ebédelni s majd utána szolgálati útra vidékre távozik. (Tildy köztársasági elnök urat kellett neki gépkocsin Leányfalura vinni.)” BFL VII.5.e 3323/1950. Hapek Jenöné rendőrségi tanúvallomása, 1946. június 19. 29 1948 márciusában Hapek Jenőné állította a népbírósági tárgyaláson, hogy „férjem a katonapolitikai osztályon dolgozik.” BFL VII.5.e 3323/1950. Népbírósági tárgyalási jegyzőkönyv, 1948. március 30. 30 BFL IV. 1405 1949. évi országgyűlési választói névjegyzékek. VI1I/26. szavazókor., illetve IV. 1404 1950. évi törvényhatósági választói névjegyzékek. VIII/28. szavazókor. 31 A Sipos Mihályné és Hapek Jenőné elleni ügyben 1947. április 29-én, a Stolnickiné ellen ügyben 1947. május 27-én született ítélet.
