Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Novák Veronika: A térhasználat kutatása – módszerek és lehetőségek
Novák Veronika: A térhasználat kutatása - módszerek és lehetőségek 15 nésével az 1970-80-as, majd 90-es évek kutatói a nagy folyamatokról az egyéni tapasztalatokra, a gazdaságról és a társadalomszerkezetről a kultúrára, az elvont tényezők hatásáról az emberi szereplőre helyezik a hangsúlyt.10 Ebben a fordulatban azért is kaphatott szerepet a földrajzi szemlélet, mert ez alkalmas arra, hogy előtérbe kerüljön a specifikus, a különleges, a helyi szint vizsgálata.11 A tér kutatásának új kulcsszava a térszervezés és a dinamikus szemlélet lettek. Ha a konkrét kutatási témákat nézzük: korán megjelenő és évtizedeken átívelő francia problematika volt például a királyság területének és határainak percepciója, hatalom általi észlelése, feltérképezése, bejárása, közigazgatási ellenőrzése.12 A középkorászok érdeklődése a dél-francia és itáliai városok felé fordult, és fontos tanulmányok születtek városi szomszédsági területekről, városnegyedekről és ezek mindennapjairól, körmenetek és királyi bevonulások útvonalairól és ezek jelentéséről, a várostervezés hatalmi stratégiáiról, az urbanisztikáról, az épített terek anyagi és szimbolikus vonatkozásairól.13 Ennek a vonulatnak kiemelkedő eredménye néhány az 1990-es évek elején megjelent monográfia a Római Francia Intézet, az Ecole Française de Rome kiadásában. Elisabeth Crouzet-Pavan könyve a velencei városi tér kialakulását, Patrick Boucheron pedig a milánói városi építkezések hatalmi hátterét, a Sforzák és a város küzdelmét vizsgálja.14 A munkák közös vonása, hogy a városi élet teljességét próbálják bemutatni, intézményeket, a városi építészet időbeli fejlődését, mindennapokat, ünnepeket, hatalmi viszonyokat, ám mindezt a tér szerveződésének elbeszélésére felfűzve. Vizsgálat alá veszik a társadalmi térhasználatot, a helyszínek hatalmi kisajátítását, ellenőrzését, a térelemek szimbolikusjelentését, a város mítoszát. Ezek a francia művek explicit módon nem merítenek az új földrajztudomány, illetve a társadalmi tér felhalmozott elméleti eredményeiből, legfontosabb hivatkozási alapjaik a francia, provence-i és itáliai városi rítusokat vizsgáló kutatások, az antropológia, illetve az építészet és a művészettörténet. A társadalmi tér a középkori és kora újkori városkutatásban: az ezredforduló újdonságai Az 1990-es évek második feléhez köthető az a fordulat, amely a középkori és kora újkori kutatások egyik igen fontos, elméleti vitákat generáló témájává emelte a társadal10 Lásd erről magyarul: NOIRIEL 2001.; BENDA 2003. 11 COSGROVE 2004. 12 Fawtier 1959.; Dainville 1970.; Boutier-Dewerpe-Nordman 1984.; Nordman 1999. Mindezt egy város szintjén, intézménytörténeti megközelítésből: DESCIMON-Nagle 1979. 13 KLAPISCH-ZUBER 1976; HEERS 1974.; COULET 1982.; VENARD 1977.; KONIGSON 1975.; MAIRE-VIGUEUR 1989.; Histoire, économie et société, 1994/3. tematikus szám (Lectures de la ville XVC-XX' siècle). 14 Crouzet-Pavan 1992.; Boucheron 1998. Ide kapcsolható még két másik mű is, Hubert 1990. illetve Redon 1994.
