Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - B. Benkhard Lilla: Kőszeg város topográfiai kérdései a középkorban és a kora újkorban
B. BENKHARD LILLA KŐSZEG VÁROS TOPOGRÁFIAI KÉRDÉSEI A KÖZÉPKORBAN ÉS A KORA ÚJKORBAN. A Jurisics tér intézményei, lakóházai és lakói az építéstörténeti kutatások tükrében Az előzmény nélküli, alapított város A nyugati határszélen fekvő Kőszeg azok közé a települések közé tartozik, amelyek térhálózatukban napjainkig megőrizték késő középkori szerkezetüket. A várost a Dunántúlt uraló Héder nembeli Kőszegi (korábban Németújvári) család alapította a 13. század második felében.1 Az alapítás pontos dátuma nem ismeretes, a tudatos tervezés azonban jól érzékelhető. A városalapító Kőszegi II. Henrik és fia, Kőszegi Iván érkezésekor már állt a hegyen a Felsővár, amelyet az írott források az 1242. évi, Frigyes osztrák herceggel vívott háborúk révén említenek első ízben.2 A ma Óház néven ismert Felsővár fő védelmi szerepét az Alsóvár megépülése után elvesztette ugyan, de végső menedékvárként még sokáig megmaradt.3 Kőszeg 13. század előtti előzménye mind ez ideig nem volt ismeretes. Ez a későbbiekben jelentősen befolyásolta szerkezetének kialakulását, más szóval tervezésekor a már álló Alsóváron kívül semmilyen épített előzményhez nem kellett igazodni. A város területén a legújabb kutatásokig egyetlen nyom sem utalt őskori, illetve római kori állandó letelepedésre. 2006-ban a Fő tér (korábban Köztársaság tér) rendezéséhez kapcsolódó régészeti feltárás során a középkori külváros területén, az egykori városkapu (az 1880-ban lebontott Alsókapu-torony, majd a helyén 1932-ben felépített, ma is álló Hősök tornya) előtt in situ került elő egy betömedékelt kelta kút. A jelentős mennyiségű leletanyag egy állandó, késő vaskori (LT D 2-3, i.e. 1. század) település bizonyítéka. Az őskori és az első középkori, 13. századi régészeti jelenség között más korszakra utaló nyom nem volt, ami figyelemre méltó. A városalapítás korára keltezhető objektumok feltárása önmagában is rendkívüli fontossággal bír, hiszen ilyen konkrét anyaggal még nem találkozott a kutatás.4 A magánföldesúri alapítású város már a 14. század elején uralkodói kézre jutott. 1328-ban Károly Róbert királyi városi rangra emelte, ezzel együtt egyfelől jogokkal 1 Bariska 1976. 70. p. 2 PAULER 1899. 190. p. 3 Gombos 1937.278-280. p. 4 B. Benkhard-Ilon 2007. 222-223. p. Urbs. magyar várostörténeti évkönyv ív. 2009.149-168. P.
