Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - B. Benkhard Lilla: Kőszeg város topográfiai kérdései a középkorban és a kora újkorban
150 Tanulmányok ruházta fel, másfelől kötelezettségekkel terhelte, többek között a városfalak megépítésére vonatkozóan.5 Még ugyanebben az évszázadban, 1392-ben ismét földesúri kézbe, a Garai család birtokába került.6 Történelmének meghatározó két évszázada alatt (1447—1647) koronazálogként a Habsburg birodalomhoz, közvetlenül pedig az Alsó-Ausztriai Kamarához tartozott.7 Ebben az időben élete eltért a szokványos magyar- országi városok életétől. A korszak különösen fontos számunkra, hiszen nagyobbrészt egybeesik műemléki kutatással vizsgált időszakunkkal, a 16-17. századdal. Szerencsés módon a különleges jogállású város története Bariska István feldolgozása alapján ma már jól ismert.8 A fallal körülvett város Tudatos és előrelátó volt már magának a földrajzi helynek a kiválasztása is: Kőszeg egyfelől nyugati oldalról az erdővel borított hegy lábához, a Kőszegi-hegységhez, másfelől északi és keleti oldalról a két ágra bomló Gyöngyös-patak partjára, valamint az akkor már jól bejáratott, Ausztria felé vezető út mellé települt. A várat is magába foglaló, szinte minta értékű módon szabályos (valójában enyhén szabálytalan négyszög alakú) alaprajzával Kőszeg jól illeszkedik a középkori európai városalapítások 12-13. századi második nagy korszakába.9 Azon elképzelés, miszerint a korai, 13. századi város a mai elővár területén állt volna, komolytalan és minden tudományos megalapozottságot nélkülöző fantazmagória.10 A város máig megőrizte hármas tagolását, az egykor fallal, tornyokkal és vizesárokkal megerősített Belvárost délről a Magyar, északról a Német külváros veszi közre. Maga a Belváros kettős szerkezetű. Nagyságrendjét tekintve a kissé szabálytalan négyszög alakú belső városrész utcahálózata, de még telekkiosztása, házainak száma sem változott a 16. század vége óta.11 Területe hozzávetőlegesen ma is 6,25 hektár, a jelenlegi 60 épület helyén 1570-ben 73 ház állt.12 13 A polgárváros sorsa, élete és védelme a kezdetektől egybefonódott az északnyugati sarokban a 13. századtól kezdve folyamatosan kiépült földesúri várral (Alsóvár), amely nyilvánvalóan meghatározó szerepet játszott a település létrejöttében.1’ Mind az erődítések kiépítésében, mind szervezeti felépítésükben, működésükben egyaránt csak egy védelmi rendszer léte5 Fejér 1829-1844. VIII/3. 6 Hazai VII. 428^129. p. 7 Bariska 1976. 8 Bariska 2007. 9 Holl 2000. 14-15. p. 10 Bakay 1990. 69. p., Bakay 2001. 153. p. íi Bariska 1979. 70. p., Holl 1992. 72. p. 12 Bariska 2003. 415. p. A mai csökkent adatot az összevonások mellett magyarázza, hogy a bencés rendház helyén egykor utca volt. 13 A dolgozatban nem térünk ki a két települési egység kapcsolatának bővebb tárgyalására.
