Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Éder Katalin: Mezővárosok és plébániatemplomok a középkori Hegyalján
140 Tanulmányok hez templomaik száma és mérete alapján állította sorrendbe őket. Rámutatott, hogy az 1200 utáni középkori dániai városokban a városiasodás szintje tükröződik a templomok méretében, és ennek az összefüggésnek az igazolására táblázatokat is készített.72 73 A magyarországi mezővárosi fejlődés jellemző időszaka a 15. század, jellemző építészeti korszaka a gótika. Ebben az építészeti korszakban a legegyszerűbb típusú az egyhajós, általában a nyolcszög három oldalával záródó szentélyű, esetenként a nyugati homlokzathoz kapcsolódó toronnyal ellátott templom. Általában ezt a formát követi a falusi és mezővárosi templomok többsége is, ezért, hogy különbséget tudjunk tenni, elengedhetetlen az épületek alapterületének vizsgálata. Ezen a ponton van lehetőség arra, hogy az Anders Andrén által kidolgozott módszert felhasználjuk. A kilenc település plébániatemplomából ötnek az alapterületét ismerjük. A szentély és a hajó területét el kell különíteni, hiszen az apszis általában csak a liturgiát végző egyházi személyek helye. Ez alól talán csak a több boltszakasszal nyújtott szentélyek kivételek, amelyek a koldulórendi templomokban általános formát használják, ebben az esetben talán a település vezető polgárainak kiemelt helyeként is szolgálhattak. A hegyaljai mezővárosok ismert alaprajzú templomai közt azonban jelenlegi ismereteink szerint nincs egyértelműen ide sorolható típus. Az itteni oppidumok közül a legmagasabb kategóriába tartozó sárospataki plébániatemplom a 15. század második felében épült át nagyméretű, három hajós, a nyolcszög három oldalával záródó oldalú szentéllyel rendelkező reprezentatív épületté. Ez alapterületében is majdnem kétszerese a közepes méretű abaújszántói7j és olaszliszkai74 templomnak. A legnagyobb alapterületű hajó a sárospataki templomé, mintegy 455 m2,7' az 5. kategóriába tartozó templomok hajója ennél jóval kisebb, 140-190 m2 közötti, a 6. kategóriából ismert egyetlen templom hajója mindössze 116 m2. Az 5. kategóriába a fent említett két templomon kívül Sátoraljaújhely, Szerencs76 és Tokaj templomai tartoznak. Ezek közül az ismert alaprajzú épületek általában egy- hajósak, sokszögzáródású szentéllyel, de alapterületük a falusi templomokénak majdnem a kétszerese. Szerencs jelenleg álló templomának építési idejéről megoszlanak a vélemények: valamikor a 15-16. század folyamán épült, Détshy Mihály szerint 1595-ben. Ezt Koppány Tibor is megerősíti, rámutatva arra, hogy a 15-16. századi Magyarországon a reneszánsz mellett a gótika is továbbélt, főleg az egyházi építészetben még a 16. század folyamán is.77 Tokaj 1900-as évek elején lebontott középkori templomáról annyit tudunk, hogy szintén egyhajós, a nyolcszög három oldalával záródó szentélyű volt. 72 Andrén 1985. 54-55., 251. p. 73 Alaprajz forrása: KÖH Tervtár 18821. Teljes alapterület 362 m2 74 Alaprajz forrása: KÖH Tervtár 24788. Hajó alapterülete 186 m2 75 Molnár 1969-1970. 229. p. 76 Alaprajz forrása: KÖH Tervtár 71000. Hajó alapterülete 144,5 m2 77 Koppány 1990. 451., 453. p.
