Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Éder Katalin: Mezővárosok és plébániatemplomok a középkori Hegyalján
Éder Katalin: Mezővárosok és plébániatemplomok ... 141 Az utolsó kategóriában szereplő három templom közül a bodrogkeresztúriról78 tudjuk a legtöbbet: szintén egyhajós és a nyolcszög három oldalával záródó szentélyű, azonban az előző csoportba tartozókhoz képest (Szerencs kivételével) fele akkora. Hasonló típusú a tolcsvai és a tarcali templom, ez utóbbi szentélye azonban - a későbbi átalakításoknak köszönhetően - félköríves. Úgy tűnik tehát, hogy a Hegyalján a 14. század végén oppidum státushoz jutott települések után a borkereskedelem hatására a korábbiaknál kisebb mezővárosok jöttek létre, amelyek többségében az átlagosnál magasabb színvonalon kivitelezett, új plébániatemplomok épültek fel. A templomok szempontjából éppen ez az időszak, a 15. század a legfontosabb, hiszen nyilvánvaló, hogy bármilyen szintű bővítés csak ott történik, ahol igény és anyagi lehetőség van rá. Az igény ebben az esetben elsősorban a lakosság számának megnövekedését jelenti, ami azonban nyilván összekapcsolódik az adott település megnövekedett gazdasági szerepével: az ezzel járó jólét teremt lehetőséget az építkezésre. A jelen tanulmányban elemzett kisszámú minta bemutatása kapcsán sajnos nem rendelkezünk adattal az összes templom alapterületéről és bővítéséről, azt azonban a régió, Eszakkelet-Magyarország vizsgálatánál megállapíthattuk, hogy kisebb átfedések vannak a kategóriák között, de a Kubinyi-féle pontszámok növekedésével az alapterület növekedése is kimutatható.79 Az írott források áttekintése során az is szembetűnik, hogy elsősorban a magasabb kategóriákba sorolt oppidumok egyházainál gyakrabban vannak adataink a plébános mellett tevékenykedő papokról, valamint oltárokról, kápolnákról, amelyek szintén bizonyítékai lehetnek egy-egy település gazdasági fejlődésének, hiszen ilyen alapítványt vagy a módosabb polgárok, esetleg a céhek, vagy, kisebb település esetében, a kegyúri jogokkal rendelkező birtokos tehetett. A mezővárosok, kisebb települések plébánosok melletti egyházi tisztségviselőinek, papjainak vizsgálata eddig nem sok eredményt hozott, hiszen ahol a plébánosok neveit is csak töredékesen ismerjük, kevés az esély, hogy a többi papi tisztségről, illetve azok viselőiről pontos adatok maradjanak fenn. A vizsgált területen és forrásokban elsősorban az oltárokról és kápolnákról, valamint az ezekben tisztséget betöltőkről tudunk meg többet. Minden oltárnak és kápolnának volt oltárigazgatója, ráadásul a középkori Magyarország nagyobb településeinél a kápolnák számának növekedése a 15. század elejétől indul meg, és ez a folyamat az 1470 utáni időszakban még erőteljesebbé vált. Kutatásunk szempontjából ez azért is fontos, mivel éppen azon időszakhoz kapcsolható, amikor a mezővárosi fejlődés is virágkorát éli, és a mezővárosi plébániatemplomok is változóban vannak, tehát az esetleges oltár- és kápolnaalapítások csak még inkább hangsúlyozzák egy oppidum városias jellegét. A kisebb városok, valamint a jelentősebb funkciót betöltő mezővárosok csoportjából Sárospatakon már a 15. század első felében ismertek kápolnát és öt oltárt.80 A részleges városfunkciójú me78 Alaprajz forrása: KÖH Tervtár 22466. Hajó alapterülete 116 m2 79 Rövidített változata: ÉDER 2005. 1-28. p. 80 DÉTSHY 1972. 90. p.
