Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Éder Katalin: Mezővárosok és plébániatemplomok a középkori Hegyalján
Éder Katalin: Mezővárosok és plébániatemplomok ... 137 újonnan épített Boldogságos Szűz egyházát, amelyet 1482-re pedig már újjá is építettek.50 Ebből arra lehet következtetni, hogy a már korábban is jelentős település a borkereskedelem fellendülése miatt gazdaságilag megerősödött, lakossága jelentősen megnövekedett. Szerencs plébániájáról először 1275-ben hallunk,51 majd 1321-ben említik az első plébánost, Miklóst. 1330-ban a plébániai iskoláról hallunk, 1332-37-ben a pápai tizedet Benedek plébános fizeti.52 Abaújszántó templomát a pápai tizedjegyzék említi először,53 jelenleg egyéb középkori említését nem ismerjük, hasonlóan a kategória egy másik templomához, az olaszliszkaihoz. Tokaj középkori temploma nem szerepel a pápai tizedjegyzékben, Miklós nevű papját 1349-ben említik.54 Az átlagos mezővárosok és mezőváros jellegű falvak közül Bodrogkeresztúr és Tolcsva szerepel a pápai tizedjegyzékben, Tárcái azonban nem. Bodrogkeresztúr Domonkos nevű papját és a Szent Kereszt templom Szent Katalin oltárát a 16. század elején kétszer is említik.55 Tolcsva Szűz Mária egyházát 1398-ban említik először a pápai tizedjegyzéken kívül.56 A tarcali templom első biztos említését a 13. század közepéről, 1256-ból ismerjük.57 A Hegyalja legjelentősebb mezővárosa Sárospatak, amelynek János nevű plébánosát 1263-ban említik.58 Első templomának építési idejét ásatója a 12. századra teszi. A másodlagos vallási terek szerepét a kolostorok, ispotályok tölthették be. A vizsgált területen kilenc település közül öt helyen ismerünk egy vagy több monostorra vagy kolostorra vonatkozó adatot. A legtöbb ilyen létesítmény Patakon volt, ahol a legkorábbi alapítások, a 13. század 2. felében megtelepedett ferences és domonkos kolostorok még az uralkodói birtokláshoz köthetők.59 Topográfiai elhelyezkedésükben felismerhető a koldulórendi kolostorokra sokszor jellemző helyválasztás, azaz a település szélén telepednek meg, a ferencesek az északi, a domonkosok pedig a déli oldalon. A későbbiekben az oppidum északi felén levő ferences kolostor környezete fejlődik erőteljesen tovább, vallási és világi épületekkel egyaránt. A 14. század végén itt épül fel a ferencesek női testvérrendje, a klarisszák kolostora Erzsébet királyné alapítású Fehér 2001. 317., 337. p. si KONDORNÉ 1997. 17. sz. oklevél 42. p. „...in parochia Zerench...” 52 Barna 1931. 19. p. 53 GYÖRFFY 1966. I. 55-57. p. 54 Kállay 1943. I. 989. regeszta 227. p. 55 BÁND! 1985. Tokaj 16. regeszta 688-689. p. 1511.: „Domonkos Kerezthwr-i [Bodrogkeresztúr] plébános...”, BÁNDl 1985. Tokaj 18. regeszta 689. p. 16. század eleje: „...Domonkos pap a Kerezthwr-i Szent Kereszt plébániaegyház Szent Katalin oltárának igazgatója...” 56 ZsO 1951-1994. I. 5467. regeszta 602. p. 1398.: „...medietas possessionis Tolchua seu portio populosa annotati Pauli et condam Iohannis filii Egidii erga manus eiusdem Pauli infra ecclesiam beate virginis a parte fluvii Bodrogh adiacens...” 57 NÉmeth-Ulrich-Árva 1996. 16. p. 58 Kállay 1943.1. 5. regeszta 8. p. „...János pataki [de Potok] plébános...” 59 A ferences kolostort 1261 előtt alapították, a domonkos kolostort 1230-1238. között. ROMHÁNY1 2000. 57. p.
