Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Éder Katalin: Mezővárosok és plébániatemplomok a középkori Hegyalján
138 Tanulmányok saként.60 A királyi birtokból való kikerülés után a Pálóczi család, mint ahogy ezt már korábban ismertettük, itt alakítja ki rezidenciáját. Később a ferencesek templomuk mellé kápolnát építettek, valamint ispotályt alapítottak, ez utóbbi alapjainak feltárása is megtörtént.61 Ide, a ferencesekkel szemközti telekre lokalizálható a beginák háza, amely 1500 körül épült.62 A további négy monostoros település a részleges városfunkciójú mezővárosok csoportjába tartozik. A legkorábbi a szerencsi bencés monostor, amelyet 1247 előtt alapított a Bogátradvány nemzetség. 1556-ban erődítménnyé alakították, helyét a mai vár helyén kereshetjük.63 Itt a plébániatemplom közelségében állt egykori monostor a település középpontjában alkotott egységet és ezzel együtt központot a település vallási életében. Újhelyen szintén a királyi birtoklás folyományaként jött létre mind az 1258-ban alapított pálos, mind az 1324 előtt alapított ágostonrendi remeték kolostora. A pálosok közvetlenül a város szélére települtek, a kolostor körül különálló településrész alakult ki, a már említett Barátszer.64 Ez a településrész a mai piarista rendház környékére lokalizálható az újkori források alapján, középkori kialakulása írott források alapján nem bizonyított, de nem is kizárható.65 1457-ben felsőújhelyi pálosoknak is nevezi őket egy oklevél,66 1515-ben pedig temetőjükről és az abban álló kápolnáról is hírt adnak.67 A tokaji pálos kolostor megalapítása, majd újraalapítása a Szapolyai családhoz fűződik, topográfiai elhelyezéséhez két forrásadat ad segítséget, az alapításkor „sub claro monte”, azaz az ismert hegy alatt jelölést használják, egy 1476. évi oklevélben a Szapolyai Imre által alapított pálos kolostor mint a Bodrog folyó kikötőjében álló szerepel. Ez alapján az épület a település szélén, de az átkelőhelytől nem messze állhatott.68 Az abaújszántói 1480 előtt alapított ferences kolostor pontos helyéről semmilyen adatunk nincsen,69 azt azonban a koldulórendi építkezések, valamint a település utcaszerkezetének ismeretében feltételezhetjük, hogy valahol a település szélén, talán a Zempléni-hegység lábainál helyezkedhetett el. A birtokos szerepe tehát nélkülözhetetlen az alapításokban és ezzel együtt a másodlagos vallási tér kialakításában is. A kolostorok - főleg a remete- és a koldulórendi60 ROMHÁNYI2000. 57. p.; Erzsébet királyné klarisszákat támogató tevékenysége közismert, pl. Óbuda esete. 61 DANKÓ 2004. 34. p. 62 DankÓ 2004. 35. p., 1500.: Dl. 72084. (Arcanum CD) „...Dorottya asszony, Pálóci Imre özvegye egyrészről és Pálóci Antal Mihály másrészről fogott bírák közvetítésével kötöttek s amelyben a Zemplén megyei Pathak oppidumban lévő régi kúria s Dorottya asszony által a Szűz Mária monostorral szemben építtetett új kő kúria..valószínűleg ez utóbbi a beginaház épülete. 63 ROMHÁNYI 2000. 65. p. 64 Csorba 1986.6. p. 65 Itt szeretném megköszönni Tringli Istvánnak, hogy a témában folytatott kutatásának eredményeit megosztotta velem. 66 BÁNDI 1985. Újhely 62. regeszta 708. p.; Dl. 14453. (Arcanum CD) 67 BÁNDI 1985. Újhely 89. regeszta 719. p.; Dl. 22709. (Arcanum CD) 68 ROMHÁNYI 2000. 68. p., 1476.: BÁNDI 1985. Tokaj 8. regeszta 686. p. 69 ROMHÁNYI 2000. 59. p.
