Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Éder Katalin: Mezővárosok és plébániatemplomok a középkori Hegyalján
Éder Katalin: Mezővárosok és plébániatemplomok ... 131 lésén, Sárospatakon nemcsak több mint egy tucat utca volt, hanem ezek városrészekbe is tömörültek. A középkori mezővárosi utca fizikai szerkezetének ismeretéhez a legtöbb információval a középkori Muhi területén folyt régészeti kutatások szolgáltak, ahol az egykori oppidum főutcájának mintegy 80 méter hosszú szakaszát tárták fel. Muhi példája már azért is tökéletesen felhasználható párhuzamként, mert főutcája egyben a megyén átvezető egyik fontos középkori út volt,24 akárcsak a hegyaljai mezővárosokon keresztül haladó kereskedelmi utak. Ez a főutca 18-20 méter széles volt, a templom ennek közepén állt, az út itt enyhén kiszélesedett. Ennek mentén 15-16. századi többhelyiséges lakóházak és a kapcsolódó gazdasági épületek maradványait sikerült feltárni.25 Ilyen részletességgel feltárt útrészletet nem ismerünk a Hegyaljáról, de valószínűleg nem elhamarkodott azt állítani, hogy igencsak hasonlóak lehettek. A külvárosok a hegyaljai oppidumok esetében a késő középkor során alakulnak ki, már ahol megfigyelhető ez a folyamat. Az egyik legalapvetőbb megoldás a Fel- és A1-, valamint a Kis és Nagy előtagokkal való szétválasztás, például Abaújszántó esetében.26 Ennél összetettebb külvárosrendszer csak a 16. század végére, a 17. század elejére alakul ki, ismereteink szerint a vizsgált területen csak Sárospatakon. Itt 1554-ben a Hostath Inferior tűnik fel a forrásokban.27 28 Az oppidum területén ismerünk Alsó-, Középső-, Felsőhóstátot és Kovács utcai Hóstátot is, amelyek valószínűleg már a 15. században létrejöttek, de csak a 16. században kezdik hivatalosan is így nevezni őket.2s 1579-ben tűnik fel a klasszikus településrész elnevezéssel kialakított Kis Patak városrész.29 1601-ben hallunk az ún. Belső városról első ízben.30 A településszerkezet mellett a térszerkezet legfontosabb elemei az álló épületek, amelyeknek rendszerét az utcák, a település képét pedig az épületek, azok építészeti jellegzetességei határozzák meg. A legalapvetőbb egységek a lakóházak, amelyeknek megismeréséhez mind az írott, mind a régészeti források szükségesek. Előbbiekből elsősorban az építőanyag, a helyiségek elnevezése és ezáltal funkciója, a régészeti feltárásokból a házak belső térszerkezete válik megismerhetővé. Sárospatak telkeit említi egy 1305. évi oklevél, azt is tudjuk, hogy az itt állt épületek földszintesek vagy emeletesek voltak, a 15. századtól pedig már kőből épültek boltozatos pincékkel.31 1351-ben két pataki hospes köt adásvételi szerződést Jakab pataki plébános előtt egy curiate- lekre pincével, palotával (pallacium) és szőlőkkel.32 Az itt álló házak egy része, a tele24 PUSZTAI 1997. 5. p. 25 Pusztai 1997. 5. p. 26 1362 Felszántó: ÉRSZEGI 2000. 13. oklevél 45. p. 27 Balassa 1994.43. p. 28 BALASSA 1994. 43. p. A hostat vagy hóstat a német hofstat szóból ered, már a 14—15. században feltűnt Magyarországon is; ezek a területek elsősorban gazdálkodási feladatokat láttak el, Patak esetében azonban lakóövezetek megnevezésére használják. 29 ROMÁN 1965. 4. regeszta 1-2. p. 30 ROMÁN 1965. 16. regeszta 7. p. 31 DANKÓ 2004. 35. p. 32 Zichy 1871-1872. II. 319. oklevél 444-445. p.
