Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Éder Katalin: Mezővárosok és plébániatemplomok a középkori Hegyalján
132 Tanulmányok pülés lakói között számottevő nemességnek és a gazdagodó polgárságnak köszönhetően, kőből épült és zsindellyel volt fedve a 17. században. Ezekre az összeírások és leltárak szolgálnak igazán jó forrásként.33 Az épületek közül fontosak a plébános házának meglététre utaló adatok. Sárospatakon 1413-ban a plébános beiktatásakor említik a plébániaegyház tartozékai között az ehhez tartozó házat,34 majd 1477-ben már mint a plébános házával találkozunk vele az írott forrásokban.35 Patakhoz hasonlóan Újhelyen is a 15. század során, 1468-ban bukkan fel a plébános háza az oklevelekben.36 Bár a vizsgált terület esetében csak erről a két településről rendelkezünk igazolható adattal, de minden valószínűség szerint a többi oppidumban - akárcsak minden plébá- niás helyen - a templom környezetében kellett állnia annak az épületnek, amelyet a plébános házának neveznek. Ehhez kapcsolódhatott az iskola, vagy akár ennek is a plébános háza adhatott helyet. A középkor iskolatörténetének ezen szintje eléggé hézagos, azt azonban tudjuk, hogy az alapfokú oktatás ezekben a plébániai iskolákban folyt, amelyeknek felügyeletét a plébános látta el. Az iskoláknak iskolarektoruk volt, és a tanulók az ő vezetésével működtek közre a miséken.37 Az itteni mezővárosok közül a legkorábban Olaszliszka iskolájának említését ismerjük 1472-ből, majd Újhelyét 1477-ből, Abaúj- szántóét 1516-ból és Patakét 1521-ből.38 Mezőváros és földesúri rezidencia Az oppidumokjó része birtokközpont, sokszor fő- vagy mellékrezidenciaként is funkcionált, amelynek megléte része a Kubinyi-féle pontrendszernek is, annak első kategóriája. Már Fügedi Erik felismerte a fóldesúr mint kiváltságokat szerző személy szerepét a mezővárosok életében, fejlődésében. O mutatott rá az uradalmi központ mezőváros-fejlesztő szerepére is. Kubinyi András részben vitatta ezt, szerinte a földesúr vagy officiálisának jelenléte a település önkormányzata szempontjából hátrányt jelentett, egyetlen előnyének a mezővárosi fejlődés szempontjából azt tartotta, hogy a falvak jobbágyai ügyes-bajos dolgaikkal kénytelenek voltak időnként felkeresni a tiszttartót, így a település centralitását növelte. A vizsgált települések közül Sárospatakon állt a legjelentősebb földesúri castellum. (2. kép.) Birtoklástörténetéből adódóan a legkorábbi rezidenciának tekinthető épület a korai királyi udvarház volt, amelynek helyét Szűcs Jenő a rotunda feltárása 33 Orosz 1984. 522. p. 34 ZsO 1951-1994. IV. 70. regeszta. 35 BÁNDI 1985. Újhely 75. regeszta 713. p., Dl. 18006. (Arcanum CD) 36 BÁNDI 1985. Újhely 65. regeszta 709. p., Dl. 8797. (Arcanum CD) 37 Valter 1987. 278. p. 38 1 472. Olaszliszka: BÉKEFI 1910. 358. p., 1477. Sátoraljaújhely: Csorba 1986. 9. p., 1516. Abaúj- szántó: BÉKEFI 1910. 359. p., 1521. Sárospatak: BÉKEFI 1910. 359. p.
