Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Novák Veronika: A térhasználat kutatása – módszerek és lehetőségek
Tanulmányok 11 NOVÁK VERONIKA A TÉRHASZNÁLAT KUTATÁSA - MÓDSZEREK ÉS LEHETŐSÉGEK A társadalmi tér vizsgálata a középkori és a kora újkori városok történetében' Térbeli fordulat, térhasználat, megélt tér, mentális térkép, városimázs, térbeliesedés, a tér konstrukciója, reprezentációja, felhasználása - az elmúlt néhány év, egy évtized nyugat-európai történetírói termését vizsgálva rendre ezek a kifejezések köszönnek vissza. Hogyan viszonyul(hat) ezekhez a kifejezésekhez a középkort és kora újkort vizsgáló magyar várostörténeti kutatás? Lehet-e egyáltalán a hazai forrásviszonyok között hasonló kezdeményezésekbe belevágni? Egy város terei, térbeli viszonyai többféle módon jelenhetnek meg a történeti kutatásokban. Az alapvető munkát nyilvánvalóan a korabeli városi tér rekonstrukciója jelenti: meghatározni a város kiterjedését, az utcák, terek elhelyezkedését, kedvező esetben a telekrendszert. Az időbeliség is szerepet kap a vizsgálatban, hiszen az első településnyomoktól a városi központok áthelyeződésén keresztül feltárhatjuk a középkor vagy a kora újkor századaira kialakult városkép egyes fázisait. Ezt a tárgyias kutatást egészíti ki az emberek, társadalmi csoportok elhelyezése a térben (szocioto- pográfia), amikor lakóhelyeket, egyes kézműves vagy kereskedelmi tevékenységek helyszíneit próbáljuk elhelyezni az elkészült térképen a meglévő nominális források alapján. A városi tér azonban nem csupán a házak és utcák, falak és terek összességét jelenti, hanem erre ráépülve mindennapi tevékenységek, gondolkodási rendszerek, elképzelések és jelentések egész világát. Ebben a tanulmányban éppen ez utóbbit, a tér nem anyagi természetű felfogásátjárjuk körbe: megvizsgáljuk, hogy milyen hasznos hozadéka lehet (az eddigi magyar várostörténeti kutatások és a forrásadottságok ismeretében) a külföldi, elsősorban francia, illetve angolszász társadalmi térrel kapcsolatos vizsgálódásoknak és új eredményeknek az itthoni munka számára. Eközben először rávilágítunk a társadalmi tér elméletének fontos elemeire, ezek értelmezésére és felhasználhatóságára a középkori és kora újkori várostörténet-írásban, majd példák segítségével körüljárjuk azokat a konkrét megközelítésmódokat, lehetséges kérdésfel1 A tanulmány a 2007. november 13—14-én a Budapest Főváros Levéltára és az Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv által megrendezett Polgári elit - polgári kapcsolatok - polgári tér (Magyar városok a középkorban és a kora újkorban) című konferencián elhangzott előadás kibővített változata. Egy korábbi változat megjelent az Aetas 2008/2-es számában. Urbs. magyar várostörténeti évkönyv ív. 2009.11-33. P.
