Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Flóra Ágnes : A kora újkori kolozsvári elit portréja

rületein is találkozunk hasonló konfliktusmegelőző vagy -orvosló megoldással.

14 Az alapelv az egyenlő számú képviselet volt. Az uniónak nevezett paritásos rendszer végrehajtásában, Mátyás király (14581490) 1486-os rendeletét követően, Kolozsvár Buda város eljárását követte.

15 Évi váltakozással hol szász, hol magyar volt a főbíró. Az alsó (tizenkettek tanácsa), illetve a felső tanács (százférfiak tanácsa) asztalainál is fele-fele arányban foglaltak helyet a magyar és a szász esküdtbírák vagy centumvirek.

16 A százférfiakat szélesebb körből választották, a város különböző területi egységeiből, valamint a céhek tagjai közül. Az egyik feltétel az alkalmasság, a másik, hogy a jelölt családfő legyen. Ez valójában azt hivatott kiküszöbölni, hogy egy családból egyszerre többen ne legyenek képviselők. Tagjai közül választották a 12 esküdtből álló belső tanácsot, a bírót, illetve a királybírót. A tisztújítás minden év december 25-én zajlott a főtéri nagytemplom cintermében, ahol egyenlő akarattal választottak új bírót, illetve új tanácsot a város élére, akik ünnepélyes eskü után foglalták el hivatali helyüket.

17 Ha nem értelmezhető is nyílt párbeszédként, mindenképp a politikum szükségszerű nyilvánossága teremtődött meg a köztéri tanácsválasztás által. Jóllehet általánosan elfogadott nézetté vált, hogy a 17. század előtt a politika társadalmi nyilvánossága nem létezett,

18 mégis, ezek a köztereken lezajlott ceremoniális választások egyfajta nyilvános kommunikációs forma város mint tömeg és város mint vezető elit között. Ünnep és formaság, mely által a tanács legitimitást nyert város és Isten előtt. A 16. századi kolozsvári politikai elit és patríciusság fokmérői Egy patríciuscsaládot három meghatározó tényező jellemez. Az első ilyen conditio sine qua non, hogy a család tagjai megfeleljenek a tanácsosi tisztségnek (ratsfahig), azaz alkalmasak legyenek a városi közigazgatási szerepre.

19 Ez gyakorlatilag azt feltételezte, hogy egy családnak legalább négy férfitagja több generáción keresztül, folyamatosan tanácsosi funkciókat lásson el.

20 Városi funkciókba való választás lehetőségét számos más feltétel előzte meg, melyek közül a polgárjog megszerzése kötelező volt. 14 Stockholmban a németek és a svédek alkottak paritásos testületeket. GUSTAFSSON 2006. 212. p. is JAKAB 1870.275. p. 16 KISS 2003. 166. p.; KUBINYI 1991/1992. 23^2. p.; JAKAB 1870. 192-193. p.; Urkundenbuch 2-3. p.; SZŰCS 1955. 330. p. 17 Az esküszövegeket közli JAKAB 1888. 198-199. p.; Tanácsülési jegyzőkönyvek/Protocoale de sedinfä. Kolozsvár város levéltára/Arhiva Orasului Cluj. Román Országos Levéltár Kolozs megyei Igazgatósága/Directia Judejeanä a Arhivelor Nationale Cluj. 1/2—1/5. (továbbiakban: TanJk.) 1/5. 1586. 20. is HABERMAS 1962. 19 BÁTORI 1975.3.p. 20 Uo.